Mi a passzívház? Print
There are no translations available.

A passzívház az energiatakarékos ház szinonimája, de valójában annak csak egy minősített esete (definíciót lásd itt).
 

Statisztikai adatok szerint időnk 90%-át töltjük épített terekben és miután csak olyan egzotikus országokban, mint pl. Új-Zéland szokás a nappaliban nagykabátban ücsörögni, az 1970-es évek derekán felmerült a kérdés a fiatal és lelkes német mérnökökben, hogy lehet egy kellemes tavaszi nap 22 fokos melegét és 65%-os relatív páratartalmát fenntartani a lakásban. A klímakatasztrófa lehetősége és az egymást követő energiaválságok rávilágítottak arra, hogy hosszútávon csak a házak energiafelhasználásának csökkentésével érhető el a cél.

A mi éghajlati viszonyaink között a házaink energiaigényének háromnegyede a fűtésre megy el, így a bevitt hő megtartása a legfontosabb eszköz egy klímabarát otthon kialakításához. Amilyen egyszerűen hangzik ez így, a valóságban annál bonyolultabb a megvalósítása, mivel a lakás hőjének megtartásához hermetikusan el kell zárnunk a belső tereket a külsőtől, de akkor mi lesz a párával és széndioxiddal, amit minden egyes lélegzetünkkel és háztartási berendezéseink működtetésével folyamatosan termelünk. A párának megvan az a rossz tulajdonsága, hogy mindig ki akar menni a házból és ha valamilyen akadályba ütközik út közben, hajlamos kicsapódni. Ha az akadály a belső falfelület, akkor rögtön megjelenik a pára legjobb barátja a penész és őrült bulizásba kezdenek.

Még mindig tartja magát az a városi legenda, hogy a lélegző fal a megoldás erre a problémára, de valójában a fal hőszigetelése az, ami fenntartja a problémát, mivel ha nedvességre érzékeny hőszigetelést használunk (általában a szálas szigetelések: üveggyapot, kőzetgyapot), akkor meg kell akadályoznunk abba a pára bejutását, vagy eleve párazáró tulajdonságú a hőszigetelés (pl. polisztirol szigetelés). Furcsa módon a tetőszerkezettől nem várjuk el a páraáteresztést, évtizedek óta sztenderd megoldás a tetőterek beépítésénél a párazáró fólia alkalmazása a szigetelés megvédésére, de valamilyen rejtélyes oknál fogva, a falakkal kapcsolatos elvárásaink csak lassan változnak.

A megoldást a folyamatos szellőztetés jelenti, ami nem egyenlő az ablakok folyamatos nyitogatásával, hanem gépészeti eszközök segítségével történik. Ez lehet passzív eszköz (pl. úgynevezett szélcsapda), vagy aktív gépi szellőzés. És ha már kiépítettünk egy szellőztető rendszert, adott a lehetőség, hogy a betáplált friss levegő előmelegítésével, vagy hűtésével tartsuk fenn a megfelelő belső hőmérsékletet. Nagyjából ma ez a passzívház, a megújuló energiaforrások felhasználásával, mint a nap-, szél-, bioenergia egy energetikai szempontból passzívan viselkedő, azaz takarékosan működő ház.

Fenti tartalom a Házfront Kft. (www.hazfront.hu) hozzájárulásával jelent meg.