Az E.ON vezérigazgatója szerint ugyan javuló tendencia mutatkozik a szabályzók és az ágazati szereplők közötti párbeszédben, azonban az idő rövidsége miatt fontos lenne, ha a tárgyalások felgyorsulnának a szakma, a politika és a civil szervezetek bevonásával. A KPMG szakértője többek között kiemelte, hogy a rezsicsökkentés helyett hatékonyabb megoldásnak tartana egy testreszabott támogatási rendszert - hangzott el a Portfolio.hu idei Energy Investment Forum 2014 konferencia délelőttjén.

Ságodi Attila, a KPMG energetikai tanácsadási részlegének partnere szerint az energetikai kihívások között három elemet kell kiemelni: az ellátás biztonságot, a megfizethetőséget és a fenntarthatóságot. Az ellátásbiztonságon belüli cél, a fogyasztás csökkentése, a legoptimálisabb felhasználás elérése, illetve a beszállítói csatornák növelése, hogy a legszélesebb legyen a választás szabadsága. Az ellátás biztonságon belül fontos a belső piac egységesítése, illetve a krízis és a szolidaritási mechanizmusok erősítése. A Földgáz tekintetében nem az ellátásbiztonság tűnik kérdésesnek, a betáplálási és tárolási kapacitás, valamint a hazai termelés meghaladja a hazai fogyasztást. Az igazi nagy kérdés, hogy régiós szinten hogyan tudjuk ezeket optimalizálni, ehhez kellenének a fejlesztések.

A szakértő elmondta; Magyarország ugyan jelentős villamosenergiát importál, de ez az import olcsóságával magyarázható, s nem a hazai termelési kapacitás szűk volta miatt van így. A cél a hazai előállítás költségeinek csökkentése kell hogy legyen a fejlesztésekkor.
Magyarországon kiemelt figyelmet kapott 2013-ban a rezsicsökkentés. Ságodi Attila az intézkedés hátrányai között megemlítette, hogy nem ösztönöz az energiahatékonyságra, s nem bíztat további fejlesztésekre, beruházásokra. A rezsicsökkentés továbbá minden fogyasztót egyformán érint, a legtöbb pénz így a legnagyobb, tehetős fogyasztók kezében marad. Sokkal hatékonyabb lehetne egy testreszabott támogatási rendszer.

A nemzetközi trendekkel kapcsolatban elhangzott, hogy az elmúlt öt évben nagyon jelentős kapacitások kerültek építésre Európában, mely fejlesztéseknek jelentős része megújuló energia. Németországban a naperőművek beépítése kiemelkedő, 17-szer több kapacitást biztosítanak, mint a Paksi erőmű hazánkban. További trend, hogy például Németországban az elmúlt öt évben a lakossági tarifákon belül növekedett a megújuló támogatási rész. Ezzel szemben Magyarországon ez az elem csökkent, ami hátrányosan hat a beruházásokra. Magyarországon a megújuló energia-termeléssel kapcsolatos beruházás nem nagyon volt, így kérdés, hogyan lehet elérni a 2020-ra vállalt célokat.
                                                                                                                    
Az első panelbeszélgetés keretében Dr. Eric Depluet az E.ON Hungária vezérigazgatója, Jean-Noel Reimeringer, az EDF DÉMÁSZ Zrt. elnök-vezérigazgatója, Kóbor György, az MVM Zrt. gazdasági vezérigazgató-helyettese, és Ságodi Attila, a KPMG energetikai tanácsadási részlegének partnere beszélgetett a magyar energiapiac jövőjéről.

A szakemberek egy példával igyekeztek érzékeltetni a hazai energiaszektor helyzetét : ha egy házra nem költünk semmit, akkor pár évig ez még nem okoz ugyan gondot, de aztán hirtelen szembesülhetünk a leromlott állapottal. Ez lehet majd a helyzet a magyar energetikai rendszerrel is.
A közműadó nem biztat beruházásokra, a jövedelmezőséget kiveszi a rendszerből. Minél hosszabb a hálózat, annál többet kell fizetni, de az egyes kisebb, távolabbi gazdaságokat, fogyasztókat mégis ki kell szolgálni. A beruházások elmaradása növelheti a rendszer bizonytalanságait.

A szektor szereplői szerint, fontos az energiahatékonyság növelése, a fogyasztókat takarékosságra kell ösztönözni. A jövőben egyre inkább erre kell a hangsúlyt helyezni, s forrásokat csoportosítani. Kóbor György szerint ugyanakkor a rezsicsökkentés mellett is lehet takarékosságra ösztönözni a lakosságot, bár a rendszert lehetne igazságosabbá tenni. Véleménye szerint érdemes lehetne átvizsgálni a szabályozási rendszert, a túlszabályozás megszűntetése érdekében.

Az E.ON első embere hitet tett a folyamatos véleménycsere és a hosszú távú stratégia fontossága mellett. Az iparág cégei belátják, hogy az ügyfeleknek természetesen az olcsóbb árak a fontosak, azonban felhívta a figyelmet arra is, hogy az erre a kihívásra adott válaszok jelenleg nem fenntarthatóak. Depluet visszautalt a tavalyi konferencián tett állítására is, szerinte továbbra is érvényes az állítás, hogy a „citrom nem facsarható tovább”. Elismerte, hogy javuló tendencia mutatkozik a szabályzók és az ágazati szereplők közötti párbeszédet illetően, azonban az idő rövidsége miatt szorgalmazta, hogy ezek a tárgyalások gyorsuljanak fel a szakma, a politika és a civil szervezetek bevonásával.
„Minden országnak el kell döntenie, hogy az ár, a biztonság és a fenntarthatóság kérdésének szentháromságára milyen válaszokat ad. Nincs olyan megoldáscsomag, ami egyértelműen jó, és nem sért semmilyen érdeket. Akár szociális, akár környezeti, akár gazdasági értelemben, de mindenképpen feszültséggel fog járni bármilyen lépés, ezt fel kell vállalni.” – mondta Eric Depluet, azonban szerinte az nem lehet kérdés, hogy hosszú távú szemléletet kell képviselni egy modell megalkotása során. Komoly problémaként jellemezte a szektorban a keresztfinanszírozást, mely egyszerre rontja a vállalati szektor versenyképességét, illetve visszaveti az energiahatékonyság iránti lakossági motivációt. Mint elmondta, természetesen érdemes megvizsgálni egyfajta fapados modell bevezetését, egységáras szociális csomagok kialakítását, de ez bizonyosan nem alkalmazható széles körben. „6-7 éve jeleztük már az egyetemes szolgáltatási piaci árképzés problémáit.” – mondta.

Csiba Péter, a GDF Suez Energia Magyarország általános vezérigazgatója, az energiapiaci globális trendekről tartott előadást. A prezentáció során elhangzott, hogy a gáz továbbra is kulcsfontosságú elsődleges energiaforrás marad Európában, sőt részesedése növekszik. További trend, hogy az ázsiai LNG kereslet elszívja Európától az LNG-t, ezért Európának továbbra is elsősorban vezetékes gázra kell támaszkodnia. Az alacsony US Henry Hub ár, és a magas Japán LNG ár miatt Európába egyelőre nem éri meg exportálni LNG-t. Elmondta továbbá, hogy a gazdasági válság miatt érezhető az energiakereslet csökkenése, valamint hogy az emisszió-kereskedelmi rendszer összeomlott Európában. Jellemző, hogy növekszik a megújuló energiaforrások aránya, amik a támogatások miatt bizonyulnak jó üzleti modellnek. Jelenleg a gáztüzelésű erőművekkel nem lehet rentábilisen termelni. További jellemző, hogy az Unióban túlkapacitás van jelenleg, valószínűleg erőműveket kell bezárni.

A környezetvédelmi előírások közül a 2020-as ajánlások az országok vállalásán alapulnak, a 2030-as ugyanakkor már kötelező erejű az országra. A célok között van az üvegházhatású gázok kibocsátásának 40 százalékos csökkentése, a megújuló energiaforrások arányának 27 százalékra növelése. Az előadó szerint a jövő kihívásai következtében a piaci szereplőknek új képességekre kell szert tenniük egy két lábon álló stratégia érdekében.