Új szelek a szélenergia-piacon Nyomtatás

 

altEgy nemrég született rendeletnek* köszönhetően új szélenergia-engedélyek kiosztása várható a hazai piacon. A Közlekedési, Hírközlési és Energiaügyi Minisztérium rendelete többek között a további szélerőmű-kapacitás létesítésére irányuló pályázati kiírás feltételeit szabályozza. A jogszabály szerint maguk a pályázatok is hamarosan kiírásra kerülnek. 2006. eleje óta most először nyílik lehetőség arra, hogy pályázati úton újabb befektetők is beléphessenek a hazai szélenergia-piacra. A Magyar Energia Hivatal (MEH) ekkor 330 MW-ban maximalizálta a szélerőművek létesítésre kiadható engedélyek mennyiségét, aminek alapján a későbbi kiosztások megtörténtek. 
A rohamos fejlődésnek indult szélenergia-iparnak a rendszerirányító MAVIR szakvéleménye alapján szabott korlátot a MEH. A szakvélemény szerint a hazai villamosenergia-rendszer (VER) nem tudta volna befogadni és szabályozni a megállapított 330 MW-nál több szélerőmű ingadozó áramtermelését. A most megjelent rendelet legfontosabb újdonsága, hogy a rendszerirányító évente köteles friss elemzést készíteni a VER szabályozhatóságáról, egyensúlyáról és biztonságos működéséről. Az elemzésben ki kell térni arra is, hogy a fentiek alapján mekkora szélenergia-kapacitást bír el a rendszer. Előzetes információk szerint a MAVIR által augusztus 5-ig nyilvánosságra hozandó első ilyen jelentés alapján lehetőség lesz a 330 MW-os kvóta bővítésére, így újabb engedélyek kiadására.

A szélenergia-kvóták 2006-os kiosztása az eddigi visszajelzések szerint nem volt hatékony, emellett átláthatatlan módon, a korrupció gyanúját is felvetve valósult meg. A most megjelent rendelet alapján üdvözlendő, hogy ezúttal előre meghirdetett feltételek szerinti, nyilvános pályázat során kívánja a MEH a jelentkezők között kiosztani a megállapított kvótákat. Azoknak a pályázóknak, akik megfelelnek a rendeletben meghatározott követelményeknek, ajánlatot kell tenniük az általuk igényelt kötelező átvételi árra (ez nem lehet magasabb, mint a jogszabályban meghatározott, jelenleg  kb. 28 Ft/ kWh), az igényelt átvétel időtartamára, valamint az évente átvételre kerülő villamos energia mennyiségére vonatkozóan. A MEH ezek alapján rangsorolja a pályázókat és osztja ki az engedélyeket.

További előnye az új rendszernek, hogy a pályázat szándéka szerint azon beruházók jutnak majd engedélyhez, amelyek a legkevesebb támogatást igénylik, azaz feltehetően jó szélviszonyokkal rendelkező területen kívánnak építkezni. Emellett a rendelet szerint a MEH lehetőséget kap arra, hogy a kiosztható kapacitáson belül kategóriákat állapítson meg, pl. a különböző országrészekre vonatkozóan. Ezzel ugyan csökkenne a költséghatékonyság elve, azonban lehetőség nyílna egy területileg jobban kiegyenlített szélenergia-termelés ösztönzésére, amely rendszerirányítási szempontból lenne kívánatos. Lehetőség van méret szerinti kategóriák megállapítására is, valamint várhatóan külön kvótákra pályázhatnak majd az olyan beruházók is, akik nem kívánnak részt venni a kötelező átvételi ár rendszerben. A rendeletben világosan meghatározottak a pályázás követelményei, valamint a határidők és illetékességek.

Az összességében előremutató jogszabálynak ugyanakkor van néhány olyan pontja is, ami gátolhatja annak sikeres végrehajtását. Nem határozza meg például eléggé pontosan, hogy a megadott szempontok (átvételi ár, átvétel időtartama, átvett villamosenergia-mennyiség) alapján hogyan dönt a Hivatal. A jogszabály nem tartalmaz továbbá kellő garanciát arra, hogy valóban megépülnek az engedélyezett beruházások – a rendeletből hiányzik a beruházás elmaradása esetén elveszíthető kaució. A „licitálás” miatt fennáll ugyanis annak a veszélye, hogy túl alacsonyra kínált átvételi ár esetén a beruházó nem talál megfelelő finanszírozót a beruházáshoz. Nem egyértelmű az sem, hogy az egyes kategóriákba milyen szempontok alapján allokálja majd a MEH a kiosztható kapacitásokat, illetve, hogy mi történik az esetlegesen megmaradó kvótákkal, ha pl. az egyik kategóriában kevesebb a jelentkező, mint a kiosztható engedélyek mennyisége. Újdonság a szélenergia-piacra újonnan belépők számára, hogy a pályázathoz csatolni kell egy nyilatkozatot arról, hogy a szélturbina üzemeltetője hozzájárul ahhoz, hogy „rendszerszabályozási szempontból szükséges esetekben” a rendszerirányító, illetve az áramszolgáltató korlátozhatja a termelését. Arról a rendeletben nem esik szó, hogy mi számít „szükséges esetnek”, illetve, hogy ilyenkor a szélerőmű üzemeltetője kap-e, és mekkora mértékű kompenzációt a bevételkiesésért. Ez a bizonytalanság szintén nem kedvez a külső finanszírozási források bevonásához.

A fentiek miatt meg van a veszélye annak, hogy a jövőbeli kiosztás nem jár a kívánt eredménnyel. Erre éppen a korábbi szabályozás a legjobb példa: az engedélyezett 330 MW-ból egyelőre mindössze 177 MW szélerőmű-kapacitás épült meg. A Magyar Szélenergia Társaság a Magyar Energia Hivatalhoz, az Energia Klub az illetékes Minisztériumhoz fordul levélben azzal a céllal, hogy a pályázati kiírás megjelenése előtt mérlegeljék a felvetett aggályokat.

 * [1] 33/2009. (VI.30.) KHEM rendelet


Eredeti cikk: "Új szelek a szélenergia-piacon" Energia Klub (2009. július 28.)
Közzétéve az Energia Klub jóváhagyásával.