Kapu az Energia birodalmába - online információs portál és tudástár
  
                     
Geotermikus

A "geotermikus" kifejezés görög eredetű, jelentése: földi hő. A geotermikus energia (vagy geotermális energia) tágabb értelemben a Föld belsejében keletkező, a földi hőáramban meghatározott szintig feljutó és ott a kőzetekben, illetve a pórusvízben tárolódó termikus energiamennyiség. Szűkebb értelemben a felszín alatti víz hőtartalmában rejlő energia, mivel a geotermikus energia legkönnyebben víz (hévíz) közvetítésével hasznosítható, amit a víz nagy hőkapacitása tesz lehetővé. A hazai hévíz kutak évente közel 6,5 x 1015 J hőmennyiséget hoznak a felszínre (ez az ország energiamérlegében kevesebb mint 1%).

A geotermikus energia gazdaságos kinyerését az utánpótlódó víz, az alkalmas víztartó, valamint a geotermikus gradiens (gg) határozza meg. A gg azt jelenti, hogy a Föld középpontja felé 100 m-enként hány °C -kal nő a hőmérséklet. A köznapi életben ennek a reciprokát szokás használni, mértékegysége a m/°C. A geotermikus grádiens térbeli eloszlását geotermikus térképeken ábrázolják. Ha egy kisebb terület geotermikus grádiense eltér a tágabb környezet átlagától, geotermikus anomáliáról beszélünk. Az eltérés oka lehet a földkéreg kivékonyodása (pl. Kárpát-medence), közeli vulkáni tevékenység (pl. Izland) vagy vízszintes hévízmozgás.

A geotermális energia elsősorban helyi energiaszükségletek kielégítésében játszik nagyobb szerepet pl. Izlandon, Új - Zélandon, Japánban, Kamcsatkán és É-Amerika Ny-i területein. A hasznosítása elsősorban a felszínre érkező hévíz hőmérsékletétől függ, ami meghatározza a lehetséges hőfoklépcső (a hasznosítható rendszerbe belépő és onnan kilépő víz hőmérséklet-különbsége) nagyságát. A 100 °C feletti hőmérsékletű hévíz alkalmas lehet elektromos energia termelésre is. A 100 °C alatti hőmérsékletű hévizek hőcserélőn keresztül történő közvetlen hőhasznosítása a leggyakoribb (pl. épület, növényház fűtése).

A képen a Yellowstone Nemzeti Park (Wyoming, USA) "Old Faithful" nevű gejzíre látható
Kép forrás: Wikipedia, the free encyclopedia 
Szöveg forrás: Környezetvédelmi Lexikon

 

 



Geotermikus hőszivattyús rendszerek hasznosításának lehetőségei településeken és épületekben Nyomtatás E-mail
Az Építész Továbbképző közreműködésével, a Magyar Környezettudatos Építés Egyesület (HuGBC) szakmai támogatásával megvalósuló, 7 témát érintő, második komplex, teljes körű oktatássorozat "Környezettudatos építés A-tól Z-ig" címmel 2012. január 26. 18:00–19:00 került megrendezésre a FUGA Budapesti Építészeti Központban (1052 Budapest, Petőfi Sándor utca 5.). Az oktatáson bemutatott "Geotermikus hőszivattyús rendszerek hasznosításának lehetőségei településeken és épületekben" c. előadás Komlós Ferenc hozzájárulásával most elérhető az EnergiaPortán.
 
Gazdaságunk dinamizálását szolgáló innovatív technológia: a hőszivattyúzás Nyomtatás E-mail
A hőszivattyú jellemzője: az üzemeltetésére illetve a működésére bevezetett villamos energiát – megújuló energia felhasználásával – megtöbbszörözi, napjainkban 3–6-szorosára. Heller László volt az, aki magyar mérnökként a világ energetikai közvéleménye számára érvényesen, tudományosan foglalkozott a hőszivattyúk széles körű energetikai hasznosításával. A hőszivattyús technika a különböző fűtési megoldások között a kiemelkedő minőségi előnyei (energiahatékonyság, károsanyag-kibocsátás, hőkomfort) miatt megérdemli, hogy az elkövetkező években hazánkban is elterjedjen. Megérett a világ, és megérett Magyarország is a hőszivattyú széles körű alkalmazására. Országunk adottságai, nevezetesen Magyarország napenergia- és földenergia-potenciálja, valamint magas színvonalú szellemi tőkéje kedvez a megújuló energiát hasznosító innovatív hőszivattyús technológia elterjesztésének.
Bővebben...
 
Építésztovábbképző szabadon választható távoktatás tananyagai Nyomtatás E-mail

A Budapesti Építész Kamara és a Pest Megyei Építész Kamara összefogásával 2007. februárjában megalakult az Építész Továbbképző Kht., mint non-profit szervezet. A Kht. 2009-ben - változatlan tevékenység mellett - a törvényi előírásoknak megfelelően non-profit Kft.-vé alakult, elsődleges feladatának tekinti, hogy magas szakmai színvonalú továbbképzéseket szervezzen, és ezzel lehetővé tegye a jogszabály által előírt továbbképzések, kreditpontok teljesítését - lehetőség szerint a piaci árnál kedvezményesebben.
 

Bővebben...
 
Hőszivattyús rendszerek alkalmazása - előadás Nyomtatás E-mail
A XV. Országos Energiatakarékossági és Megújuló Energetikai Konferencia és Ausztriai Energiatakarékossági Szakvásár idén Sopronban és Welsben került megrendezésre 2010. március 4 – 5. dátummal. A konferencián - más előadók mellett - prezentációt tartott Komlós Ferenc "Hőszivattyús rendszerek alkalmazása" címmel. Az előadás anyaga Komlós úr jóvoltából az EnergiaPortán is elérhető, pdf formátumban letölthető a Dokumentumtárból
 
Megújulóenergia-hasznosítás hőszivattyúval Nyomtatás E-mail

A hőszivattyúk megújuló energia hordozókat hasznosíthatnak, segítve a klímavédelmet, mivel a környezetből „beemelt” résznek nincs helyi (lokális) szén-dioxid (CO2) és káros anyagkibocsátása. Jelenleg a hőszivattyúk leginkább elterjedt típusa a gőznemű munkaközeges, villamos motorral hajtott kompresszoros változat. A közvetlen villamosfűtés (például az ellenállás fűtés) jelentős üzemeltetési költsége miatt ma Magyarországon egyelőre nem tekinthető gazdaságos módszernek. A hőszivattyús fűtés ezzel szemben a közvetlen villamos fűtéshez szükséges villamos áram töredékét használja fel arra, hogy a hőt a környezetből „beemelje” (felvegye és hasznosításra leadja).

Bővebben...
 
Heller-program, a megújuló energia felhasználása hőszivattyúk segítségével Nyomtatás E-mail

Az építményekben felhasznált energia mennyiségének csökkentése elengedhetetlen Magyarország energiamérlegének javításához, a városok (települések) légszennyezés-csökkentéséhez. A hőszivattyú világszerte elismerten energetikailag a leghatékonyabb fűtési-hűtési technológia, így az energiatakarékosság és a CO2-kibocsátás csökkentésének egyik kulcseleme. Napjaink − és a jövő − technikájával kapcsolatban azt is fontos jelezni, hogy nemcsak a hőforrás, hanem a hőszivattyú működtetése, illetve a bevezetett energia is származhat nem fosszilis eredetű energiahordozótól. Országunk adottságai, nevezetesen Magyarország napenergiás és földhőkészletei, a széles értelemben vett biomassza-potenciálja, valamint magas színvonalú szellemi tőkéje kedvez a megújuló energiát hasznosító hőszivattyús technológia elterjesztésének

A dolgozat további része letölthető erről a linkről, valamint megtalálható a Dokumentumtárban is.

 
A geotermikus energia kinyerése Nyomtatás E-mail

A "geotermikus" kifejezés görög eredetű, jelentése: földi hő. A geotermikus energia (vagy geotermális energia) tágabb értelemben a Föld belsejében keletkező, a földi hőáramban meghatározott szintig feljutó és ott a kőzetekben, illetve a pórusvízben tárolódó termikus energiamennyiség.

Szűkebb értelemben a felszín alatti víz hőtartalmában rejlő energia, mivel a geotermikus energia legkönnyebben víz (hévíz) közvetítésével hasznosítható, amit a víz nagy hőkapacitása tesz lehetővé. A hazai hévíz kutak évente közel 6,5 x 1015 J hőmennyiséget hoznak a felszínre (ez az ország energiamérlegében kevesebb mint 1%).

Bővebben...
 
A geotermikus energia felhasználása Nyomtatás E-mail

A száraz gőz erőmű

Ez a típusú rendszer a gőz-dominált területek esetén alkalmazható, amikor a gőz hasznosítást semmilyen folyadék nem zavarja. A túlhevített 180-200°C-os, 0,8-0,9 MPa nyomású gőz néhány száz km/h-ás sebességgel érheti el a felszínt. 300-350°C-os hőmérsékleten és megfelelően nagy nyomáson jobb hatékonyságú áramtermelés érhető el. A turbinán áthaladó gőz kitágul és meghajtja a turbina lapátjait ami a tengelyt forgatja meg és így elektromos áramot termel. 
(kép forrása:
http://www.ch-non-food.com/power.htm )

Bővebben...
 
A geotermikus energia magyarországi hasznosítása Nyomtatás E-mail

Magyarország geotermikus energiavagyonát a felszín alatti kőzeteknek a geológiai korok idején kialakult hőtartalma adja. Hazánk a kedvező geotermikus adottságokkal rendelkező országok csoportjába tartozik. A világátlagnál jobb geotermikus grádiens, nagy vízvezető kőzettömeg és nagy tárolt hévíz- mennyiség egyszerre van jelen.
A földi hőáram nálunk átlagosan 100 mW/m2 - a világátlagnak csaknem másfélszerese. A geotermikus gradiens értéke a medenceüledék rossz hővezető képessége miatt is nagy értékű.
Az átlagos geotermikus gradiens 20 m/oC, a Dél- Dunántúlon és az Alföldön nagyobb értékű 1000 m mélységben 70 oC, 2000 m mély- ségben 120 °C kőzethőmérséklet uralkodik.

Bővebben...
 
A geotermikus energia története Nyomtatás E-mail

 A geotermikus források felfedezése egészen a római időkig nyúlik vissza. Legelőször a termálvizet alkalmazták, elsősorban gyógyászati, háztartási és pihenési célokra. Egykoron a Britt római fürdővárosok a hévízforrásokat csőhálózat segítségével közvetlenül hasznosították. A rómaiak a hévizet a szem és bőrbetegségek kezelésére, míg Pompeiben az épületek fűtésére használták. Új-Zélandon az első polinéziai betelepülők akik az európai hatástól zavartalanul éltek ezer éven keresztül a 18. századig, a geotermikus hőforrások gőzét a főzésben, a termálvizet pedig a fürdésben, mosásban és a gyógyításban hasznosították.   A hévizek fűtésben és gyógyászatban való alkalmazása a modern világban ismét aktuálissá vált. (Kép: Courtesy of DOE/NREL)

Bővebben...
 
Geotermikus energia elméleti háttere Nyomtatás E-mail

Földünk felszínén az asztenoszféra felől átáramló hőmennyiség 1021Joule/év. Ez összevetve a Napból származó hővel - ami 5,4×1024 Joule/év - kevésnek tűnik. A hő azért áramlik az asztenoszféra felől a litoszféra irányába, mert közöttük jelentős hőmérséklet különbség van. A Föld magban kb. 7000 °C hőmérséklet uralkodik.

Ez az óriási hőmennyiség két módon keletkezik:

  • Kb. 4600 millió éve, bolygónk anyagainak kondenzálódása idején a belső részek rendkívül gyorsan felmelegedtek, mivel a sűrűsödő anyagok kinetikus energiája hőenergiává alakult
  • a Föld belsejében hosszú bomlási idejű radioaktív izotópok találhatóak, mint a thórium 232, uránium 238, kálium 40. Ezek bomlása során hő szabadul fel, megközelítőleg 5×1020  Joule/év.

Mivel a radioaktív bomlás mértéke exponenciálisan csökken, a Föld megalakulása után közvetlenül, a bomlásból származó hő ötszöröse lehetett a mainak. Ez a hő a hőáramlás útján halad a felszín felé. A felszín közelében, úgy 100 km mélyen a föld anyagai hűvösebbek és túl kemények ahhoz, hogy létrejöjjön a hőáramlás, így a hő hővezetés által halad tovább.

Bővebben...
 
<< Első < Előző 1 2 Következő > Utolsó >>

JPAGE_CURRENT_OF_TOTAL
Hungarian (formal)English (United Kingdom)

Könyv ajánló


Miről olvasna szívesen?
 

Statisztika

Tagok : 17
Tartalom : 291
Tartalom találatai : 1217836