A "geotermikus" kifejezés görög eredetű, jelentése: földi hő. A geotermikus energia (vagy geotermális energia) tágabb értelemben a Föld belsejében keletkező, a földi hőáramban meghatározott szintig feljutó és ott a kőzetekben, illetve a pórusvízben tárolódó termikus energiamennyiség. Szűkebb értelemben a felszín alatti víz hőtartalmában rejlő energia, mivel a geotermikus energia legkönnyebben víz (hévíz) közvetítésével hasznosítható, amit a víz nagy hőkapacitása tesz lehetővé. A hazai hévíz kutak évente közel 6,5 x 1015 J hőmennyiséget hoznak a felszínre (ez az ország energiamérlegében kevesebb mint 1%).
A geotermikus energia gazdaságos kinyerését az utánpótlódó víz, az alkalmas víztartó, valamint a geotermikus gradiens (gg) határozza meg. A gg azt jelenti, hogy a Föld középpontja felé 100 m-enként hány °C -kal nő a hőmérséklet. A köznapi életben ennek a reciprokát szokás használni, mértékegysége a m/°C. A geotermikus grádiens térbeli eloszlását geotermikus térképeken ábrázolják. Ha egy kisebb terület geotermikus grádiense eltér a tágabb környezet átlagától, geotermikus anomáliáról beszélünk. Az eltérés oka lehet a földkéreg kivékonyodása (pl. Kárpát-medence), közeli vulkáni tevékenység (pl. Izland) vagy vízszintes hévízmozgás.
A geotermális energia elsősorban helyi energiaszükségletek kielégítésében játszik nagyobb szerepet pl. Izlandon, Új - Zélandon, Japánban, Kamcsatkán és É-Amerika Ny-i területein. A hasznosítása elsősorban a felszínre érkező hévíz hőmérsékletétől függ, ami meghatározza a lehetséges hőfoklépcső (a hasznosítható rendszerbe belépő és onnan kilépő víz hőmérséklet-különbsége) nagyságát. A 100 °C feletti hőmérsékletű hévíz alkalmas lehet elektromos energia termelésre is. A 100 °C alatti hőmérsékletű hévizek hőcserélőn keresztül történő közvetlen hőhasznosítása a leggyakoribb (pl. épület, növényház fűtése).
A képen a Yellowstone Nemzeti Park (Wyoming, USA) "Old Faithful" nevű gejzíre látható
Kép forrás: Wikipedia, the free encyclopedia
Szöveg forrás: Környezetvédelmi Lexikon
|
Az Építész Továbbképző közreműködésével, a Magyar Környezettudatos Építés Egyesület (HuGBC) szakmai támogatásával megvalósuló, 7 témát érintő, második komplex, teljes körű oktatássorozat "Környezettudatos építés A-tól Z-ig" címmel 2012. január 26. 18:00–19:00 került megrendezésre a FUGA Budapesti Építészeti Központban (1052 Budapest, Petőfi Sándor utca 5.). Az oktatáson bemutatott " Geotermikus hőszivattyús rendszerek hasznosításának lehetőségei településeken és épületekben" c. előadás Komlós Ferenc hozzájárulásával most elérhető az EnergiaPortán. |
|
A hőszivattyú jellemzője: az üzemeltetésére illetve a működésére bevezetett villamos energiát – megújuló energia felhasználásával – megtöbbszörözi, napjainkban 3–6-szorosára. Heller László volt az, aki magyar mérnökként a világ energetikai közvéleménye számára érvényesen, tudományosan foglalkozott a hőszivattyúk széles körű energetikai hasznosításával. A hőszivattyús technika a különböző fűtési megoldások között a kiemelkedő minőségi előnyei (energiahatékonyság, károsanyag-kibocsátás, hőkomfort) miatt megérdemli, hogy az elkövetkező években hazánkban is elterjedjen. Megérett a világ, és megérett Magyarország is a hőszivattyú széles körű alkalmazására. Országunk adottságai, nevezetesen Magyarország napenergia- és földenergia-potenciálja, valamint magas színvonalú szellemi tőkéje kedvez a megújuló energiát hasznosító innovatív hőszivattyús technológia elterjesztésének.
|
Bővebben...
|
A Budapesti Építész Kamara és a Pest Megyei Építész Kamara összefogásával 2007. februárjában megalakult az Építész Továbbképző Kht., mint non-profit szervezet. A Kht. 2009-ben - változatlan tevékenység mellett - a törvényi előírásoknak megfelelően non-profit Kft.-vé alakult, elsődleges feladatának tekinti, hogy magas szakmai színvonalú továbbképzéseket szervezzen, és ezzel lehetővé tegye a jogszabály által előírt továbbképzések, kreditpontok teljesítését - lehetőség szerint a piaci árnál kedvezményesebben.
|
Bővebben...
|
A XV. Országos Energiatakarékossági és Megújuló Energetikai Konferencia és Ausztriai Energiatakarékossági Szakvásár idén Sopronban és Welsben került megrendezésre 2010. március 4 – 5. dátummal. A konferencián - más előadók mellett - prezentációt tartott Komlós Ferenc "Hőszivattyús rendszerek alkalmazása" címmel. Az előadás anyaga Komlós úr jóvoltából az EnergiaPortán is elérhető, pdf formátumban letölthető a Dokumentumtárból. |
A hőszivattyúk megújuló energia hordozókat hasznosíthatnak, segítve a klímavédelmet, mivel a környezetből „beemelt” résznek nincs helyi (lokális) szén-dioxid (CO2) és káros anyagkibocsátása. Jelenleg a hőszivattyúk leginkább elterjedt típusa a gőznemű munkaközeges, villamos motorral hajtott kompresszoros változat. A közvetlen villamosfűtés (például az ellenállás fűtés) jelentős üzemeltetési költsége miatt ma Magyarországon egyelőre nem tekinthető gazdaságos módszernek. A hőszivattyús fűtés ezzel szemben a közvetlen villamos fűtéshez szükséges villamos áram töredékét használja fel arra, hogy a hőt a környezetből „beemelje” (felvegye és hasznosításra leadja).
|
Bővebben...
|
Az építményekben felhasznált energia mennyiségének csökkentése elengedhetetlen Magyarország energiamérlegének javításához, a városok (települések) légszennyezés-csökkentéséhez. A hőszivattyú világszerte elismerten energetikailag a leghatékonyabb fűtési-hűtési technológia, így az energiatakarékosság és a CO2-kibocsátás csökkentésének egyik kulcseleme. Napjaink − és a jövő − technikájával kapcsolatban azt is fontos jelezni, hogy nemcsak a hőforrás, hanem a hőszivattyú működtetése, illetve a bevezetett energia is származhat nem fosszilis eredetű energiahordozótól. Országunk adottságai, nevezetesen Magyarország napenergiás és földhőkészletei, a széles értelemben vett biomassza-potenciálja, valamint magas színvonalú szellemi tőkéje kedvez a megújuló energiát hasznosító hőszivattyús technológia elterjesztésének
A dolgozat további része letölthető erről a linkről, valamint megtalálható a Dokumentumtárban is.
|
A "geotermikus" kifejezés görög eredetű, jelentése: földi hő. A geotermikus energia (vagy geotermális energia) tágabb értelemben a Föld belsejében keletkező, a földi hőáramban meghatározott szintig feljutó és ott a kőzetekben, illetve a pórusvízben tárolódó termikus energiamennyiség.
Szűkebb értelemben a felszín alatti víz hőtartalmában rejlő energia, mivel a geotermikus energia legkönnyebben víz (hévíz) közvetítésével hasznosítható, amit a víz nagy hőkapacitása tesz lehetővé. A hazai hévíz kutak évente közel 6,5 x 1015 J hőmennyiséget hoznak a felszínre (ez az ország energiamérlegében kevesebb mint 1%).
|
Bővebben...
|
A száraz gőz erőmű
Ez a típusú rendszer a gőz-dominált területek esetén alkalmazható, amikor a gőz hasznosítást semmilyen folyadék nem zavarja. A túlhevített 180-200°C-os, 0,8-0,9 MPa nyomású gőz néhány száz km/h-ás sebességgel érheti el a felszínt. 300-350°C-os hőmérsékleten és megfelelően nagy nyomáson jobb hatékonyságú áramtermelés érhető el. A turbinán áthaladó gőz kitágul és meghajtja a turbina lapátjait ami a tengelyt forgatja meg és így elektromos áramot termel.
(kép forrása: http://www.ch-non-food.com/power.htm )
|
Bővebben...
|
Magyarország geotermikus energiavagyonát a felszín alatti kőzeteknek a geológiai korok idején kialakult hőtartalma adja. Hazánk a kedvező geotermikus adottságokkal rendelkező országok csoportjába tartozik. A világátlagnál jobb geotermikus grádiens, nagy vízvezető kőzettömeg és nagy tárolt hévíz- mennyiség egyszerre van jelen.
A földi hőáram nálunk átlagosan 100 mW/m2 - a világátlagnak csaknem másfélszerese. A geotermikus gradiens értéke a medenceüledék rossz hővezető képessége miatt is nagy értékű.
Az átlagos geotermikus gradiens 20 m/oC, a Dél- Dunántúlon és az Alföldön nagyobb értékű 1000 m mélységben 70 oC, 2000 m mély- ségben 120 °C kőzethőmérséklet uralkodik.
|
Bővebben...
|
A geotermikus források felfedezése egészen a római időkig nyúlik vissza. Legelőször a termálvizet alkalmazták, elsősorban gyógyászati, háztartási és pihenési célokra. Egykoron a Britt római fürdővárosok a hévízforrásokat csőhálózat segítségével közvetlenül hasznosították. A rómaiak a hévizet a szem és bőrbetegségek kezelésére, míg Pompeiben az épületek fűtésére használták. Új-Zélandon az első polinéziai betelepülők akik az európai hatástól zavartalanul éltek ezer éven keresztül a 18. századig, a geotermikus hőforrások gőzét a főzésben, a termálvizet pedig a fürdésben, mosásban és a gyógyításban hasznosították. A hévizek fűtésben és gyógyászatban való alkalmazása a modern világban ismét aktuálissá vált. (Kép: Courtesy of DOE/NREL)
|
Bővebben...
|
Földünk felszínén az asztenoszféra felől átáramló hőmennyiség 1021Joule/év. Ez összevetve a Napból származó hővel - ami 5,4×1024 Joule/év - kevésnek tűnik. A hő azért áramlik az asztenoszféra felől a litoszféra irányába, mert közöttük jelentős hőmérséklet különbség van. A Föld magban kb. 7000 °C hőmérséklet uralkodik.
Ez az óriási hőmennyiség két módon keletkezik:
- Kb. 4600 millió éve, bolygónk anyagainak kondenzálódása idején a belső részek rendkívül gyorsan felmelegedtek, mivel a sűrűsödő anyagok kinetikus energiája hőenergiává alakult
- a Föld belsejében hosszú bomlási idejű radioaktív izotópok találhatóak, mint a thórium 232, uránium 238, kálium 40. Ezek bomlása során hő szabadul fel, megközelítőleg 5×1020 Joule/év.
Mivel a radioaktív bomlás mértéke exponenciálisan csökken, a Föld megalakulása után közvetlenül, a bomlásból származó hő ötszöröse lehetett a mainak. Ez a hő a hőáramlás útján halad a felszín felé. A felszín közelében, úgy 100 km mélyen a föld anyagai hűvösebbek és túl kemények ahhoz, hogy létrejöjjön a hőáramlás, így a hő hővezetés által halad tovább.
|
Bővebben...
|
|
|
|
<< Első < Előző 1 2 Következő > Utolsó >>
|
JPAGE_CURRENT_OF_TOTAL |