Kapu az Energia birodalmába - online információs portál és tudástár
  
                     
Összefoglaló
Nyomtatás E-mail

A megújuló energiaforrások és a hagyományos energiaforrások a modern élet folyamatainak működtetéséhez szükségesek. Ezek hajtják közlekedési eszközeinket, elektromos áramot szolgáltatnak a háztartások, gyárak, irodák számára. Mostanáig túlnyomórészt a fosszilis tűzelőanyagok, a szén, a földgáz, a kőolaj látták el ezeket a feladatokat.

A fosszilis tüzelőanyagok abban különböznek a megújuló energiaforrásoktól, hogy felhasználható mennyiségük korlátos, bizonyos időn belül ki fognak merülni, újratermelődésükhöz évmilliókat kellene várni.


A megújuló energiaforrások gyakorlatilag kimeríthetetlen mennyiségben rendelkezésre és folyamatosan rendelkezésre állnak, illetve könnyen újratermelődnek.

  • A megújuló energiaforrások a következők:
  • Biomassza
  • Napenergia
  • Vízenergia
  • Szélenergia
  • Geotermális energia


Elméletileg ezen források korlátlanul rendelkezésre állnak. Ameddig a Föld a Nap körül forog a Nap szolgáltatja a feldolgozható energiát. Ez a hőenergiája hozza létre azokat az atmoszférikus viszonyokat, melyek a szél- és a vízáramokat is eredményezi. A megújuló energiák nem egyenletes mértékben oszlanak meg a Földön, sőt még azonos földrajzi helyen is ingadozóan jelentkeznek. A Nap szolgáltatja továbbá a fényt, mely a növények, fák növekedéséhez szükséges, ez a biomassza alapja.

 

Mi az energia?
Az energiát a mindennapi életben munkavégzési képességként tapasztaljuk, kezeljük és értelmezzük. Munkát végeznek járműveink, háztartási gépeink, fűtő- és hűtő berendezéseink és munkát végez szervezetünk izmokból, sejtekből, molekulákból áló rendszere is amihez természetesen szintén energia szükséges. Az energia elnevezés a görög ενεργεια kifejezésből ered ami az ógörögben "isteni tett"-et vagy "bűvös cselekedet"-et jelentett. Arisztotelész "ténykedés, művelet" értelemben használta, Diodórosz Szikulosz pedig egy "gép ereje"-ként.

 
Az energia alapvető formái 

Az energiaformákat vissza lehet vezetni a fizika négy alapvető kölcsönhatásának valamelyikére, ezek

-          a gravitációs,

-          az elektromágneses,

-          a gyenge kölcsönhatás és

-          az erős kölcsönhatás.

 

Mozgási és helyzeti energia származhat bármely alapvető formából, a helyzeti energia a tárolt, a mozgási a felszabadult változata az energiának. A mozgási energia az ember számára közvetlenül használható energiafajta (pl. forgómozgást végző eszközök, gépek).

 

Gravitációs energia
A gravitációs energia felhasználási módjai közül legismertebbek a víz, mint helyzeti energiá tároló közeg munkára fogására használt megoldások. Közismert a víz erejével hajtott kerék (vízkerék) melyet már az ókorban is használtak öntözésre, valamint a napjainkban néhol még megtalálható vízzel hajtott malom (vízimalom) is.
E nagymúltú technolgóia modern formájában vízerőművekben figyelhető meg, ahol gátak segítségével a folyó gravitációs energiáját alakítják át turbinák mozgási energiájává, ezt pedig generátorokon keresztül elektromos energiává. Hasonló elven működnek a víztornyok is, itt elektromos energiával hajtott szivattyúk a vizet tornyokba pumpálva gravitációs energia formájában tárolják a víznek a közműhálózatban való egyenletes és állandó nyomáson történő szétosztásához szükséges energiát.

 

Elektromágneses energia
Legtöbb gépünket elektromágneses energia hajtja és ez működteti elektronikus rendszereinket is. Az elektromágneses energia kémiai átalakulásból származik, ami az atomok és molekulák elektronszerkezetéhez köthető folyamat. Az élőlények számára is kémiai folyamatok, azaz az elektromágneses kölcsönhatás biztosítja az energiatárolást és energiafelhasználást, a biológiai energiák is elektromágneses eredetűek.

 

Gyenge magerő 

A gyenge kölcsönhatás folyamataiból, a radioaktív bomlásokból származó energia tartja fenn a Föld belső magas hőmérsékletét, így például a geotermikus energia ebből a forrásból táplálkozik. A Nap energiatermelésének kisebbik része is gyenge magerőre visszavezethető folyamatokból származik.

 

Erős magerő 

Az atommagok között erős a kölcsönhatás. Atommagok egyesülésekor a kötési energiának megfelelő energia szabadul fel, ilyen egyesülés (magfúzió) felelős a Nap és a csillagok energiatermelésének zöméért. A fúzió során az elemek a vasig épülnek fel a csillagok belsejében, ez ugyanis az az elem, aminek egy nukleonra eső energiája a legkisebb (azaz kötési energiája a legnagyobb). A vasnál nehezebb elemek szupernóvarobbanás során felszabaduló hatalmas energia hatására végbemenő gyors magfúzió útján jönnek létre. Földi körülmények között kísérleti fúziós reaktorokban modellezik és vizsgálják ezt a folyamatot, melynek sikeres és biztonságos alkalmazása és elterjedése esetén hosszú távon megoldható lenne az emberiség energiaproblémája.
 

Forrás: the Energy Training for Europe project
Közzétéve szerzői engedéllyel
A cikk egy része a magyar Wikipédia
energia szócikke alatt elérhető tartalom átvételével és kiegészítésével készült.
Kép: Courtesy of DOE/NREL

 


Hungarian (formal)English (United Kingdom)

Könyv ajánló


Miről olvasna szívesen?
 

Statisztika

Tagok : 17
Tartalom : 287
Tartalom találatai : 1211359