Innovatív (K)ÁT program Angliában 2010-re |
Paul Gipe RenewableEnergyWorld.com-ban közelmúltban megjelent cikke szerint A program tervezői a program kidolgozása során szem előtt tartották, hogy a tarifák kialakítása ne ideológiai alapokon, vagy valamely gazdasági elméletet követve történjen, hanem alkalmazásukkal valós megtérülés legyen elvárható, továbbá az ország nemzetgazdasági szinten teljesítse a megújuló energiák hasznosítása és a széndioxid kibocsátás csökkentése terén megfogalmazott célokat. (2020-ra a megújuló energiahasznosításból nyert energia a teljes energiatermelés 20 %-át kell, elérje.) A program célkitűzései óvatosak, az ily módon termelt energia nagysága érje el Anglia elektromos energia fogyasztásának 2 %-át, azaz évi 8 milliárd kWh-t (TWh-t) 2020-ban, a törvényben rögzített (K)ÁT max 5 MW termelésig kapható megvédendő az ország botladozó megújuló energiák hasznosításával kapcsolatos kötelezettségeit, a nagy projektek megvalósítását előnyben részesítő mechanizmust. Megvalósításával az angol program a világ egyik legkedvezőbb (K)ÁT programja lesz más pl. szélenergiát hasznosító területeken kis szélerőművek vonatkozásában is. A kialakított tarifák (USD 0,38/kWh, HUF 68,40/kWh) vetekednek Olaszország, Izrael, Svájc tarifáival és tükrözik az angol kormány eltökéltségét a decentralizált megújuló energiahasznosító létesítmények megvalósításával kapcsolatban. Kommentár: A brüsszeli ajánlásokat Magyarországnak is teljesítenie kell. A VET-ben is megtestesülő kormányzati szándék végrehajtása azonban a végrehajtói szinten akadályokba ütközik. Helyi szintű megoldásokat egyáltalán nem támogatnak, olyan megoldás engedélyezése pedig, amely alkalmanként a hálózatra is szállíthat energiát, teljességgel kizárt. A végrehajtói szándékok megnyilvánulásának jó példája a legutóbbi, szélerőművek létesítésére közzétett pályázati felhívás, amely a kisvállalkozások részvételét gyakorlatilag lehetetlenné teszi, hiszen EUR 60.000/megkezdett MW pénzügyi biztosítékot egyikük sem tud több hónapra letétbe helyezni, hogy egyéb észrevételeket, pl. az egy csatlakozási ponton történő hálózati csatlakozás kérdését, stb. ne is említsünk. A pályázati felhívás tehát egyszerre nehezíti szélerőművek létesítését és növeli a foglalkoztatottsági bizonytalanságokat. Megújuló energiahasznosító berendezések, pl. szélerőművek létesítésében / technológiák meghonosításában tapasztalattal rendelkező szakemberek és vállalkozások egyre nehezebben találnak megbízást itthon, hiszen a hazai tőke nem érdekelt a megújuló energiák hasznosításában, a külföldi befektetők pedig csak beruházásra kész állapotot elért projektek iránt érdeklődnek, tapasztalataikat ezért inkább külföldön hasznosítják. Ez az érdeke Magyarországnak? Az erős kritikákkal szemben vélelmezhetően majd hónapok multán megfogalmazandó nyilatkozattal, hasonlóval ahhoz, amit a 2006-os kvóta kiosztás kapcsán fogalmazott meg a végrehajtó hatalom egyik képviselője, ti. „nem rendelkeztünk megfelelő tapasztalatokkal” 2010-ben nem lesz lehetséges ismét érvelni. Groniewsky Erik |