Sok lapban eltemették már, sokan aggódnak, mi jön ezután, mások nem értik miért. Itt az ideje, hogy fény gyúljon a sötétben: miért kell távoznia a villanykörtének és milyen világítótestek aranyozzák be estéinket ezután?

Az uniós döntés* fő mozgatórugója az energiahatékonyság. A világítás a háztartások áramfogyasztásában 15-20%-ot képvisel, intézmények, irodák esetében az arány még magasabb, 30% körüli. Látható, hogy a lényegesen alacsonyabb fogyasztású technológiák alkalmazásával a világításban is jelentős potenciál van: az új piaci szabályozásától 2020-ig 40 TWh áram megtakarítását várják az EU-ban. Ez körülbelül megfelel Magyarország teljes éves áramfogyasztásának. Az intézkedés tehát úgy szolgálja az éghajlat védelmét, hogy közben hozzájárul a biztonságos energiaellátáshoz is.

Az új szabályozás több forgatókönyv elemzésével, energiahatékonysági, technológia, a piac és nem utolsósorban a fogyasztói igények szempontjait is mérlegelve született, az egyeztetésben pedig minden tagország szakértői részt vehettek. Bár az izzók fokozatos piaci kivonása már tavasz óta ismert, érthető, hogy a sajtó érdeklődését csak az első határidő közeledtével keltette fel igazán a téma. Az elmúlt napokban számos cikk jelent meg, a kompakt fénycsövek negatív hatásairól.

Az Energia Klub a rémhírek helyett néhány jó tanáccsal szeretné segíteni az olvasót, hogy a hatékonyabb világítási technológiák ne csalódást eredményezzenek, hanem alacsonyabb villanyszámlát.

A kompakt fénycsövek kapcsán gyakran merül fel kifogásként, hogy magas az áruk, de valójában – mivel élettartamuk hosszabb, energiahasznosításuk pedig lényegesen jobb a hagyományos izzónál – használatuk jóval gazdaságosabb. Már egyetlen 100 wattos izzó cseréje kompakt fénycsőre egy év alatt 3-5 ezer forint megtakarítást jelent az áramszámlában, így a magasabb ár már az első évben bőven megtérül. A szélesebb körű elterjedés hatására, a piac törvényei szerint a jövőben az árak fokozatosan csökkenni fognak, hiszen a gyártók nagyobb volumenben, olcsóbban állítják elő a terméket.

Szintén gyakoriak azok az ellenérvek, hogy a kompakt fénycsövek nem helyettesíthetik tökéletesen a hagyományos izzókat, mivel nem ugyanolyan színnel világítanak, vibrálnak, villognak. Az olcsó, gyenge minőségű modellek esetében ez valóban előfordulhat, de a boltokban ma már bőven válogathatunk az úgynevezett meleg fehér fénnyel, villogásmentesen világító, minőségi termékek közt. Hogy elkerüljük a csalódást, már az üzletben próbáljuk ki a lámpát, így biztosan azt a színt kapjuk, amit szeretnénk.

Nagy dilemma, hogy mi legyen az olyan helyiségek világításával, ahol csak rövid ideig tartózkodunk, például a WC vagy a kamra, hiszen közismert, hogy a kompakt fénycsöveknek kell néhány perc, míg „bemelegednek”, azaz elérik a teljes fényerejüket. Itt a halogén izzók jelenthetik a jó kompromisszumot, hiszen – bár hatékonyságuk elmarad a kompakt vagy egyenes fénycsövekétől – a hagyományos izzóknál jobb hatékonysággal hasznosítják az energiát, és már a felkapcsolás pillanatában teljes fényerővel világítanak. Az áruk pedig szintén valahol félúton van az olcsó villanykörte és a fénycső között.

A fénycsövek elterjedése a felhasználóktól is több odafigyelést is igényel majd. A kiégett csövek veszélyes hulladéknak minősülnek, ezért az erre a célra létrehozott gyűjtőpontokon kell elhelyezni őket. Ilyen gyűjtőpontokat ott találunk, ahol a terméket forgalmazzák, de a hulladékudvarokban is leadhatjuk a kiégett fénycsöveket.

* a Bizottság 244/2009/EK rendelete

Forrás: Energia Klub  ”Van-e élet a villanykörte után?” (2009. szeptember 4.)

Közzétéve az Energia Klub hozzájárulásával