Kapu az Energia birodalmába - online információs portál és tudástár
  
                     
 


          

            

                      

  

 


Statisztika

Tagok : 1
Tartalom : 305
Tartalom találatai : 1941873
Miről olvasna szívesen?
 
Maradnak az atomkérdések Nyomtatás E-mail

A Merlin színház kezdeményezésére június 4-én egy asztalhoz ült az „atomlobbi” és a civil oldal, hogy tisztázni próbáljanak a tervezett atomreaktor bővítés kapcsán felmerült néhány fontos kérdést.

Bár Rónaky József az Országos Atomenergia Hivatal főigazgatója sietett leszögezni, hogy ő hivatalból sem képviselhet lobbi érdekeket, hiszen a Hivatal az atomenergia biztonságáért felel, mégis válaszaiban egyértelműen letette a voksot az atomreaktor bővítésének szükségessége mellett. Az ő meghívására érkezett Dr. Aszódi Attila, a BME Nukleáris Technikai Intézet igazgatója, aki, ha megvalósulnak a tervek a jövő atomszakembereinek a képzéséért lesz majd felelős. Perger András az Energia Klubot képviselte. Az egyesület a napokban az Alkotmánybíróság előtt kérdőjelezte meg a bővítésről szóló határozat jogszerűségét. Felsmann Balázs, a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium volt energetikai szakállamtitkára az Energia Klub meghívására érkezett, elfogultsággal mégsem lehetett vádolni, hiszen sok kérdésben egyetértett a nukleáris szakemberekkel. Cége egyébként nemrég készített egy igen kritikus tanulmányt, ami a tervezett bővítés pénzügyi kereteit feszegeti.

A vita moderáltan zajlott, az interneten keresztül előzetesen beérkezett kérdések megválaszolására mindkét félnek meghatározott ideje volt. A kérdések több fontos témát is érintettek. Az érdeklődők mindenek előtt azt szerették volna megtudni, hogy mennyibe fog kerülni a tervezett 2 új reaktorblokk, illetve ki fogja mindezt kifizetni. Felsmann Balázs 1.500 - 2.000 milliárd forintos költséget prognosztizált. Perger András tanulmányok jóslatai helyett egy épülő amerikai erőmű konkrét példáját hozta fel, ahol költségeként már most 15 milliárd dollárt (körülbelül 3.000 milliárd forint) nevez meg az atomerőművet építő vállalat. Az elhangzott konkrét számok ellenére a másik fél semmilyen összeget nem említett. Aszódi Attila szerint csak miután megvannak a tervek, azután kerülhet kidolgozásra a „pontos finanszírozási séma”. Aszódi többször is hangoztatott véleménye szerint bár vannak jó és rossz példák is, „nem az a lényeg, hogy mennyibe kerül az atomerőmű bővítése”, hanem hogy mennyibe fog kerülni az áram a fogyasztóknak.

A bővítés úgy tűnik másik kritikus pontja, hogy mennyibe fog valóban kerülni az áram a fogyasztóknak. Aszódi szerint számítások igazolják, hogy az atomenergia „olcsóbb tud lenni, mint a földgázon, vagy a kőszénen alapuló” áramtermelés. Felsmann szerint az áremelkedés logikus. Perger szerint csak abban az esetben tartható a hivatkozott 15 forintos ár, ha a beruházásban az állam is szerepet vállal.

A megújuló erőforrások jelenlegi támogatásának kérdésében minden résztvevő egyetértett: a jelenlegi rendszer rossz, Aszódi szerint sem támogatja a politika a zöld energiát. A kérdezők azt is szerették volna tudni, hogy készült-e összehasonlító tanulmány az atomreaktorról, illetve a megújulók alkalmazási lehetőségéről, mielőtt a parlamenti képviselők igennel szavaztak a kérdésben. Felsmann elismerte, ilyen tanulmány nem készült, bár sok kérdés napirendre került.

Megférhet-e egymás mellett az atom és a megújuló erőforrások? Aszódi sietett megnyugtatni a kétkedőket: atom és megújulók nem zárják ki egymást, bár kétségtelen, hogy egy „rugalmatlan” szélerőműhöz képest az atom nagy biztonságú, nagy mértékben rendelkezésre álló lehetőség. Perger András szerint azonban annak ellenére, hogy a jövő a megújuló erőforrásoké, a tervezett bővítés hazánkban el fogja lehetetleníteni a megújulók elterjedését. Felsmann egy nemzetközi tanulmányra hivatkozva egyetértett a civilekkel: az atom leállítja a többi fejlesztést.

A tervek másik sarkalatos pontja, hogy mi lesz a sorsa a nagy aktivitású atomhulladéknak. Perger elmondta, hogy a probléma világszerte nincs megoldva, annak ellenére, hogy az utóbbi évtizedekben a megoldás keresése jelentős összegeket emésztett fel. Egy tanulmányt idézve hozzátette: külföldön éppen ez a kérdés a jövő fejlesztések egyik gátja. Rónaky szerint 50 évünk van rá, hogy kérdésre megoldást találjunk: „ha szükség lesz rá – meg fogjuk oldani.” A hulladékot majd „jó mélyre elássuk egy alkalmas kőzettestbe” - fogalmazott sarkosan Aszódi Attila, bár szerinte az új trend az újrafeldolgozás. Perger szerint a reprocesszálás a jelenlegi elérhető adatok szerint a kiégett fűtőelemek legfeljebb egyharmada esetében jelent megoldást. Ebben az esetben is csak hatalmas költségek mellett, ráadásul környezetszennyező módon oldható meg. Rónaky egyébként azt is elmondta, hogy a Pakson termelt áram összköltségének 25%-a a Központi Nukleáris Alapba kerül. A százmilliárdos nagyságrendű alap feladata többek között az átmeneti tárolás, illetve a végleges elhelyezés kérdésének megoldása is. Perger kifejtette, hogy a hulladékkezelés költségére legfeljebb becslések léteznek, ezek alapján nem lehet garantálni, hogy a majdani felhasználáskor a jelenlegi összeg elégséges lesz-e.

Magács László, az est moderátora, a Merlin színház igazgatója azzal a záró kérdéssel fordult a jelenlevőkhöz, hogy ábránd-e, hogy közösségek maguknak termeljék meg az energiát. Rónaky szerint szükség van nagy energiarendszerekre. Perger András ezzel szemben azt fejtette ki, hogy a nagyerőműves rendszer alternatívájaként már most is vannak úgynevezett smart-, microgrid rendszerek, melyekben helyi erőforrásokra alapítva, kis méretű erőművekben, és más megújulós lehetőségekkel a fogyasztók maguknak termelik meg a szükséges energiát. Felsmann Balázs szerint ezek a helyi, bekapcsolható kapacitások, melyek akár egy reaktorblokknyi kapacitást is képviselhetnek, értéknek számítanak.
 
A kérdések a fentiek mellett érintették még az esetleges leállás, a háttérkapacitások, az újrafelhasználás, a kibocsátás csökkentés valamint a szakemberképzés területét is. A beszélgetés hanganyaga hamarosan elérhető lesz a Merlin színház honlapjáról.

Forrás: Maradnak az atomkérdésekEnergia Klub (2009. június 5.)

Közzétéve az Energia Klub hozzájárulásával