Kapu az Energia birodalmába - online információs portál és tudástár
  
                     
A szélenergia termelés kilátásai Magyarországon 2. Nyomtatás E-mail

Egy korábbi cikkben azzal foglalkoztunk, hogy mik a szélenergia termelés kilátásai Magyarországon. Ekkor megfogalmaztuk, hogy Magyarország negatív megítélése a szélerőművek telepítése terén nemzetközi befektetői körökben közismert és ahhoz, hogy a kevésbé előnyös műszaki feltételek ellenére e befektetői körök a magyarországi projektekre is oda figyeljenek, gyökeresen új szemlélet szükséges. 

A Magyar Közlönyben időközben megjelent a felügyeletet gyakorló miniszter rendelete „ A szélerőmű kapacitás létesítésére irányuló pályázati kiírás feltételeiről, a pályázat minimális tartalmi követelményeiről, valamint a pályázati eljárás szabályairól”.  (33/2009 (VI. 30.  KHEM rendelet) Végigolvasva megállapítható, hogy sikerült ismét különlegeset, „hungarikumot” alkotni.  

A Magyar Köztársaság Kormánya programjának Új Energiapolitika fejezete rögzíti: „Az energiaellátás biztonságának megteremtése hazánk elemi érdeke. Importfüggőségünk csökkentése céljából újraértékeljük hazai lehetőségeinket, növeljük a beszerzési forrásaink számát, készleteket halmozunk fel, új szállítási módokat és útvonalakat veszünk igénybe […]. A hagyományos energiahordozók mellett az uniós elvárásoknak megfelelően jelentősen növeljük a megújuló energiaforrások felhasználását. […] A nemzetközi összehasonlításban magas hazai fajlagos energiafelhasználási mutatók csökkentése és diverzifikálása érdekében kiemelt hangsúlyt fektetünk az energiahatékonysági és a megújuló energiaforrások felhasználására vonatkozó fejlesztések, beruházások ösztönzésére, támogatására.”

Az idézett kormányprogram a rendelet fő céljaként a kapcsolódó részletszabályok meghatározását jelölte meg. A most kihirdetett rendeletet (33/2009 (VI. 30.  KHEM) áttanulmányozva megállapíthatjuk, hogy sikerült egy olyan rendeletet alkotni, ahol változatlanul a Magyar Energia Hivatal „kézi vezérlésétől” függ, hogy létesülnek-e új szélerőmű kapacitások Magyarországon az elkövetkező években. Igaz, ennek eldöntésére most bizottság (is) alakul, amely a pályázatok minősítését és értékelésének előkészítését végzi. 

A
 rendelet, miközben kimondja, hogy „… az új szabályozás célja a felhasználói igények kielégítése érdekében új, korszerű szélerőmű kapacitások létesítésének elősegítése, a fenntartható fejlődés érdekében az energiahatékonyság, az energiatakarékosság elveinek érvényesítése, valamint a megújuló energiaforrásból termelt villamos energia részarányának növelése…”, aközben mindent elkövet annak érdekében, hogy az új, korszerű szélerőmű kapacitások létesítését megnehezítse, adott esetben megakadályozza.

A rendelet alapvető ellentmondása, ti. épülhetnek-e újabb szélerőművek az Energia Hivatal évenkénti (!) középtávú „elemzésétől” függ, miközben minden projektfejlesztő tudja, hogy szélerőművek és/vagy szélerőmű parkok létesítésének előkészítése min. 3-4 évet igényel.

Az alapvető ellentmondáson túlmenően a rendeletalkotók igyekeztek megnehezíteni a pályázaton való részvételt olyan feltételek megfogalmazásával is, mint hogy pl. a pályázónak:

  • csatolnia kell az auditált szélhozam mérések adatait – de nem rögzíti, ki minősül auditornak, továbbá
  • köteles igazolnia a pályázati eljárás során megszerezhető engedélyhez kötődő szélerőmű kapacitás létesítésének garanciájaként a megpályázott szélerőmű kapacitás minden megkezdett MW-ja után 60.000 euró értékű forrás rendelkezésre állását és ez utóbbit a pályázati eljárás eredményének megállapításáig rendelkezésre kell tartani. (Megjegyzés: A rendelet szerint a pályázati eljárás eredményének megállapításának időtartama kb. 4 (!) hónap.)

A rendelet további előírásai is a meglévő állapotok konzerválásának irányába hatnak, hiszen alapvetően semmi sem ösztönzi az Energia Hivatalt pályázatok kiírására, továbbá az EUR 60.000/MW kapacitás forrásigazolás benyújtásának kötelezettsége önmagában kizárja a kis és középvállalkozások indulását, hiszen ennyi pénz deponálása az ő esetükben rövidebb időre is lehetetlen. Nemzetközi befektetőket pedig csak a Magyar Energia Hivatal létesítési engedélyét is birtokló, azaz a beruházásra kész állapotot elért projektek megvásárlása és/vagy finanszírozása érdekli. 

Magyarországon 2008. év végéig 71 szélerőmű összesen mintegy 127 MW kapacitással került beépítésre (A 2009. I. n. év végéig megkezdett beruházásokkal együtt a teljes kapacitás kb. 200 MW.)  Megítélésünk szerint a 33/2009 (VI. 30.) KHEM rendelet alapján nem várható, hogy az elkövetkező években ez a kapacitás jelentősen növekedni fog. A rendelet alkotóknak nyilvánvalóan nem volt céljuk szélerőművek építésének a támogatása, de a Kormány programjának Új Energiapolitika fejezetével nem mehettek szembe. Alkottak tehát egy rendeletet, amelynek elméleti céljaként új, korszerű szélerőmű kapacitások létesítésének elősegítését jelölték meg. 

2009. július

 

Groniewsky Erik és Sarkadi Tünde
GESTCOM Bt

 
Hungarian (formal)English (United Kingdom)

Könyv ajánló


Miről olvasna szívesen?
 

Statisztika

Tagok : 17
Tartalom : 301
Tartalom találatai : 1262944