--------------------

1. kép: Megépített szélerőmű kapacitások 2008. év végén (EWEA)

Szélerőművek építését a 2007. évben elfogadott, a villamos energiáról szóló törvény (VET) újra szabályozta. A törvény §7-a kimondta, hogy „… szélerőművek, illetve szélerőmű parkok engedélyezése a(z Energia) Hivatal által – az átviteli rendszerirányító (MAVIR) közreműködésével – külön jogszabályban meghatározott feltételek szerint meghirdetett pályázat alapján lehetséges”. A §170 pedig a (felügyeletet ellátó) miniszter illetékességi körébe utalta, hogy a „szélerőmű létesítésére irányuló pályázat kiírásának feltételeit, a pályázat minimális tartalmi követelményeit, valamint a pályáztatási eljárás szabályait és a hálózathoz való csatlakozás lényeges feltételeit rendeletben állapítsa meg.” E rendelet kiadására azonban a mai napig nem került sor, noha a kiadás határidejét a törvényalkotók 2007. december 31.-ben határozták meg. Az ex-lex állapot következményeként mintegy EUR 400 Millió befektetői tőkétől esett el az ország.

Magyarország negatív megítélése a szélerőművek telepítése terén nemzetközi befektetői körökben közismert. A Magyar Energia Hivatal eddig követett engedélyezési eljárási gyakorlata számos ígéretes projekt megvalósítását hiúsította meg, mivel a befektetők csak un. beruházásra kész állapotban lévő projektek megvételében, és/vagy megvalósításában való közreműködést vizsgálnak, és a tárgyalások alapjául szolgáló projektek ennek a kritériumnak nem felelnek meg. A helyzet jelentős javulására a már említett, hiányzó miniszteri rendelet kiadását követően sem számíthatunk. A nemzetközi befektetői tőke ui. nem vár, hanem más piacok felé fordul – olyan piacok felé, ahol a létesítés műszaki-gazdasági feltételei kedvezőbbek, az engedélyezési eljárás gyakorlata átláthatóbb és következetes.

Jelenleg mintegy 7-10 projekt, összesen 300-400 MW szélerőmű kapacitás fejlesztői várják, hogy a VET szerinti miniszteri rendelet kiadásra kerüljön. Várják, annak ellenére, hogy a rendeletben előirányzott pályázati feltételek kis- és középvállalkozások pályázati lehetőségeit erősen behatárolják. Kedvezőtlenül befolyásolja szélerőművek magyarországi létesítését a jelenlegi pénzügyi válság is, amely miatt apadnak a projektfinanszírozási források és a megmaradók a kevésbé kockázatos piacokat létesítik előnyben. A nemzetközi befektetői bizalom visszaszerzéséhez szükséges az engedélyezési eljárás jelenleg is alkalmazott kézi vezérlésének megszüntetése, a pályázati feltételek egyértelmű, kis- és középvállalkozások szempontjait is figyelembe vevő megfogalmazása, valamint a pályázatok értékelésére fordított időtartam rövidítése.

Az a felfogás, hogy a 330 megawattos kapacitás korlátot 3 éve azért szabták meg, mert ennél nagyobb kapacitást a magyar villamos energia rendszer nem tudna befogadni, nem elfogadható, a döntés- előkészítő tanulmány végkövetkeztetése nem ez volt. A változó széljárás miatt adódó változó áramtermelés kiegyenlítése megfelelő energia tárolók építésével lehetséges. Van teendő a meteorológiai előrejelzések pontosítása terén is.

Az Unióban az új szélerőmű kapacitások építésének fő színtere Németország és Spanyolország. Jelentős új kapacitások épülnek Franciaországban, és az Egyesült Királyságban is. A szélerőművek létesítését ezekben az országokban a többletköltségek társadalmi elfogadtatásával, a zöldáram támogatásával segítik. Ahhoz, hogy a kevésbé előnyös műszaki feltételek - tengerparti országokban a szél egyenletesebben, és nagyobb sebességgel új - ellenére Magyarországon is újabb kapacitások épüljenek, nemzetközi befektetői körök a magyarországi projektekre is oda figyeljenek, gyökeresen új szemlélet szükséges. Hasonló, mint amilyen a magyar vegyipar fénykorában a ’70-es években érvényesült, amely eredményeként számos, korszerű technológiát előirányzó nagyberuházás valósult meg jól felkészült, piaci szemléletet valló, műszaki és gazdasági szakemberek együttműködésében.

Az EWEA hiszi, hogy a megújuló energiák – és ezen belül jelentős mértékben a szélenergia – hasznosítása az egyetlen járható út az energia biztonság kihívásaira. Csak reménykedhetünk, hogy az általuk előirányzott kapacitásbővülésben Magyarország is közre fog működni, még pedig az eddigieknél jelentősebb mértékben.

2. kép: 2008-2012 között előirányzott kapacitásnövekedés földrészek szerinti megoszlásban. (EWEA)

A szélenergia hasznosítása a beruházások és a gazdaság általános élénkítése mellett a foglalkoztatás terén is előnyöket kínál: munkahelyek megőrzése és újak teremtése. A szélenergia szektor az elmúlt öt évben, Európában naponta 33 új álláslehetőséget kínált; jelenleg már mintegy 154 ezer munkavállalót foglalkoztat, ezek 70 %át közvetlenül, 30 %-át pedig áttételesen. Az EWEA előrejelzése szerint ez a szám 2020-ra megduplázódik. Magyarországon hasonló tendencia nem várható, mert szélerőmű gyártás – és a hozzá tartozó kutatás-fejlesztés – jelenleg itt nem folyik, de a beruházások így is jelentős mértékben generálhatnak új munkahelyeket, elsősorban a projekt fejlesztésben foglalkoztatottak számának növekedésével.