Kapu az Energia birodalmába - online információs portál és tudástár
  
                     
A szélenergia termelés kilátásai Magyarországon Nyomtatás E-mail

Az Európai Unió tagállamai – általánosságban - nagy reményeket fűznek a szélenergiához, ennek keretében ahhoz, hogy teljesíteni tudják 2020-ig szóló célkitűzésüket, amely előirányozza, hogy a felhasznált energia 20 százalékát megújuló energiaforrásokból kell előállítani. Elkötelezettségüket a célkitűzés megvalósítására tükrözi az a tény is, hogy 2008-ban a szélenergia-iparban több kapacitást állítottak üzembe minden más áramtermelési technológiához képest. Az Európai Szélenergia Szövetség (EWEA) által közzétett 2008. évi statisztikák szerint az új termelőkapacitások 43 százaléka (8,484 MW) szélerőművi kapacitás volt, azaz minden egyes munkanapon átlagosan húsz szélerőművet állítottak üzembe az Unióban, a beruházások értéke pedig 11 milliárd euró közül mozgott.
 

 

Mi a helyzet Magyarországon, mik a szélenergia termelés kilátásai?

 

Magyarországon 2008. év végéig 71 szélerőmű összesen mintegy 127* MW kapacitással került beépítésre. A beépítésre döntően a 2006 áprilisában kiadott un. kvóta engedélyek alapján került sor. Mint ismert, 2006 áprilisában a Magyar Energia Hivatal sajátos filozófiát követve, összesen 330 MW szélerőmű kapacitás megépítését engedélyezte. Az engedélyezés sajátossága abban rejlett, hogy a 2005 novemberéig beadott létesítési engedélykérelmeket egy utólagos, 2006 januárjában kialakított képlet figyelembevételével bírálták el. Az elképzelést már annak nyilvánosságra hozatala idején sokan bírálták, nem megfelelő voltát az azóta eltelt idő egyértelműen bebizonyította. A meg nem épült szélerőművek létesítési engedélyeinek visszavonására az Energia Hivatal még csak kísérletet sem tett annak ellenére, hogy az érvényben lévő törvények erre lehetőséget adnak.  

  

--------------------

*A 2009. I. n.év végéig megkezdett beruházásokkal együtt ez a kapacitás kb. 200 MW.

 

1. kép: Megépített szélerőmű kapacitások 2008. év végén (EWEA)

Szélerőművek építését a 2007. évben elfogadott, a villamos energiáról szóló törvény (VET) újra szabályozta. A törvény §7-a kimondta, hogy „… szélerőművek, illetve szélerőmű parkok engedélyezése a(z Energia) Hivatal által – az átviteli rendszerirányító (MAVIR) közreműködésével – külön jogszabályban meghatározott feltételek szerint meghirdetett pályázat alapján lehetséges”. A §170 pedig a (felügyeletet ellátó) miniszter illetékességi körébe utalta, hogy a „szélerőmű létesítésére irányuló pályázat kiírásának feltételeit, a pályázat minimális tartalmi követelményeit, valamint a pályáztatási eljárás szabályait és a hálózathoz való csatlakozás lényeges feltételeit rendeletben állapítsa meg.” E rendelet kiadására azonban a mai napig nem került sor, noha a kiadás határidejét a törvényalkotók 2007. december 31.-ben határozták meg. Az ex-lex állapot következményeként mintegy EUR 400 Millió befektetői tőkétől esett el az ország.

 

Magyarország negatív megítélése a szélerőművek telepítése terén nemzetközi befektetői körökben közismert. A Magyar Energia Hivatal eddig követett engedélyezési eljárási gyakorlata számos ígéretes projekt megvalósítását hiúsította meg, mivel a befektetők csak un. beruházásra kész állapotban lévő projektek megvételében, és/vagy megvalósításában való közreműködést vizsgálnak, és a tárgyalások alapjául szolgáló projektek ennek a kritériumnak nem felelnek meg. A helyzet jelentős javulására a már említett, hiányzó miniszteri rendelet kiadását követően sem számíthatunk. A nemzetközi befektetői tőke ui. nem vár, hanem más piacok felé fordul – olyan piacok felé, ahol a létesítés műszaki-gazdasági feltételei kedvezőbbek, az engedélyezési eljárás gyakorlata átláthatóbb és következetes.

 

Jelenleg mintegy 7-10 projekt, összesen 300-400 MW szélerőmű kapacitás fejlesztői várják, hogy a VET szerinti miniszteri rendelet kiadásra kerüljön. Várják, annak ellenére, hogy a rendeletben előirányzott pályázati feltételek kis- és középvállalkozások pályázati lehetőségeit erősen behatárolják. Kedvezőtlenül befolyásolja szélerőművek magyarországi létesítését a jelenlegi pénzügyi válság is, amely miatt apadnak a projektfinanszírozási források és a megmaradók a kevésbé kockázatos piacokat létesítik előnyben. A nemzetközi befektetői bizalom visszaszerzéséhez szükséges az engedélyezési eljárás jelenleg is alkalmazott kézi vezérlésének megszüntetése, a pályázati feltételek egyértelmű, kis- és középvállalkozások szempontjait is figyelembe vevő megfogalmazása, valamint a pályázatok értékelésére fordított időtartam rövidítése.

 

Az a felfogás, hogy a 330 megawattos kapacitás korlátot 3 éve azért szabták meg, mert ennél nagyobb kapacitást a magyar villamos energia rendszer nem tudna befogadni, nem elfogadható, a döntés- előkészítő tanulmány végkövetkeztetése nem ez volt. A változó széljárás miatt adódó változó áramtermelés kiegyenlítése megfelelő energia tárolók építésével lehetséges. Van teendő a meteorológiai előrejelzések pontosítása terén is.

 

Az Unióban az új szélerőmű kapacitások építésének fő színtere Németország és Spanyolország. Jelentős új kapacitások épülnek Franciaországban, és az Egyesült Királyságban is. A szélerőművek létesítését ezekben az országokban a többletköltségek társadalmi elfogadtatásával, a zöldáram támogatásával segítik. Ahhoz, hogy a kevésbé előnyös műszaki feltételek - tengerparti országokban a szél egyenletesebben, és nagyobb sebességgel új - ellenére Magyarországon is újabb kapacitások épüljenek, nemzetközi befektetői körök a magyarországi projektekre is oda figyeljenek, gyökeresen új szemlélet szükséges. Hasonló, mint amilyen a magyar vegyipar fénykorában a ’70-es években érvényesült, amely eredményeként számos, korszerű technológiát előirányzó nagyberuházás valósult meg jól felkészült, piaci szemléletet valló, műszaki és gazdasági szakemberek együttműködésében.

 

Az EWEA hiszi, hogy a megújuló energiák – és ezen belül jelentős mértékben a szélenergia – hasznosítása az egyetlen járható út az energia biztonság kihívásaira. Csak reménykedhetünk, hogy az általuk előirányzott kapacitásbővülésben Magyarország is közre fog működni, még pedig az eddigieknél jelentősebb mértékben.

 



2. kép: 2008-2012 között előirányzott kapacitásnövekedés földrészek szerinti megoszlásban. (EWEA)

A szélenergia hasznosítása a beruházások és a gazdaság általános élénkítése mellett a foglalkoztatás terén is előnyöket kínál: munkahelyek megőrzése és újak teremtése. A szélenergia szektor az elmúlt öt évben, Európában naponta 33 új álláslehetőséget kínált; jelenleg már mintegy 154 ezer munkavállalót foglalkoztat, ezek 70 %át közvetlenül, 30 %-át pedig áttételesen. Az EWEA előrejelzése szerint ez a szám 2020-ra megduplázódik. Magyarországon hasonló tendencia nem várható, mert szélerőmű gyártás – és a hozzá tartozó kutatás-fejlesztés – jelenleg itt nem folyik, de a beruházások így is jelentős mértékben generálhatnak új munkahelyeket, elsősorban a projekt fejlesztésben foglalkoztatottak számának növekedésével. 

 

Groniewsky Erik és Sarkadi Tünde
GESTCOM Bt.            
2009. július 
 
Hungarian (formal)English (United Kingdom)

Könyv ajánló


Miről olvasna szívesen?
 

Statisztika

Tagok : 17
Tartalom : 305
Tartalom találatai : 1305820