Kapu az Energia birodalmába - online információs portál és tudástár
  
                     
Nukleáris létesítmények Nyomtatás E-mail

Az atomenergia alkalmazását szolgáló számos intézmény közül az atomenergiáról szó ló 1996. évi CXVI. törvény (Atom törvény) nukleáris létesítményként definiálja a nukleáris anyagokat  altfelhasználó atomreaktorokat és a nukleáris anyagokat tároló létesítményeket. Magyarországon 2008-ban az alábbi nukleáris létesítmények üzemeltek.

 

A Paksi Atomerőmű 

 

A hazai villamosenergia-termelés meghatározó létesítménye, a Paksi Atomerőmű négy blokkból áll. A blokkok villamos teljesítménye eredetileg egyenként 440 MW volt, amelyet a hagyományos energetikai berendezések hatásfokának javításával megnöveltek, így 2008 végére három blokk névleges villamos teljesítménye 500 MW-ra növekedett, a 3. számú blokkon a teljesítménynövelés 2008-ban fejeződik be. 2008-ban a Paksi Atomerőmű 14 818 GWh villamos energiát termelt és ezzel a hazai villamosenergiatermelés 37,2%-át adta.


A Paksi Atomerőmű biztonsága

A 2008. év legfontosabb biztonsági jellemzőit a Paksi Atomerőmű tekin tetében a következő adatokkal mutatjuk be:

 

Teljesítmény-kihasználási tényező

A teljesítmény-kihasználási tényező az adott évben ténylegesen megtermelt és az elméletileg maximálisan megtermelhető villamos energia arányát mutatja. Ez a szám akkor lehetne 100%, ha az adott blokk az év mind a 365 napjának minden órájában maximális teljesítményen üzemelt volna.

Mivel minden blokkot évente egyszer 25-40 napra leállítanak az üzemanyag átrakás és a karbantartás idejére, ezért a teljesítmény kihasználási tényező a gyakorlatban sohasem lehet 100%.

A Paksi Atomerőműteljesítmény-kihasználási tényezője 2008-ban 84,4% volt, (blokkonként: 90,2%; 76,7%; 90,5%; 90,1%).

 

Automatikus reaktorvédelmi működések

A biztonságosműködést jellemző adat az üzemeltetés során bekövetkező automatikus reaktorvédelmi működések száma. A Paksi Atomerőműben 2008-ban a reaktor teljesítmény-üzeme során egy olyan esemény tör tént, amely az automatikus reaktorvédelmi rendszer 1. szintű, gyors működését eredményezte, azaz a reaktorvédelmi rendszer igen rövid idő (néhány másodperc) alatt automatikusan leállította a reaktort.

 

Radioaktív kibocsátások

A radioaktív kibocsátásokat az atomerőmű is, és tőlefüggetlenül az illetékes hatóságok is ellenőrzik. Az ellenőrzések alapján megállapítható, hogy a Paksi Atomerőműből a Dunába és a szellőző kéményeken keresztül a légtérbe kibocsátott radioaktív anyagok aktivitása 2008-ban is jelentősen alatta volt az éves hatósági korlátnak.

 

Sugárvédelem

Az atomerőművi dolgozók munkahelyi sugárvédelmének hatékonysága az egyéni sugárterhelés adataival jellemezhető, mivel ezek mértéke és hosszabb idő tartamra vonatkozó trendje utal a munkahelyek sugárzási viszonyaira. A Paksi Atomerőmű működése óta nem következett be a hatósági dóziskorlátok túllépése. A személyzet sugárterhelése az összesített dózisadatok szerint nemzetközi összehasonlításban alacsony szinten van.

 

A Kiégett Kazetták Átmeneti Tárolója

 

A létesítmény feladata a Paksi Atomerőmű üzemeltetése során kiégett fűtőelem-kazetták 50 éves átmeneti időtartamra való tárolása. A kamra-rendszerű tároló a szükséges  ütemben bővíthető a 30 éves üzemeltetés során keletkező összes kiégett kazetta átmeneti tárolására.

alt

A Kiégett Kazetták Átmeneti Tárolójának biztonsága

A tárolóépítészeti és gépészeti megoldásai az előírásoknak megfelelően üzemi és üzemzavarikörülmények között egyaránt garantálják a tárolóban dolgozó személyzet és a tároló környezete sugárbiztonságát.

 

Radioaktívkibocsátások

A Paksi Atomerőmű és a Kiégett Kazetták Átmeneti Tárolója környezetébe telepített távmérők mérésieredményeinek, továbbá a vett minták aktivitás-koncentráció ismeretében összefoglalóan elmondható, hogy 2008-ban sem volt érzékelhető a tároló bárminemű hatása a környezetre. Az év során a légnemű és a folyékony kibocsátás messze elmaradt a hatósági határértéktől.

 

Sugárvédelem

A tároló sugárzási helyzete, a személyi és műszaki dozimetriai ellenőrzések adatai mindenben megfeleltek a normál üzemelés alatt várható értékeknek.

 

Budapesti Kutatóreaktor

 

A KFKI Atomenergia Kutatóintézetben működő Budapesti Kutatóreaktor a magyar fizika egyik legjelentősebb kutatási nagyberendezése. A kutatóreaktor 1959 óta működik, és 1993-ban teljes felújítástkövetően kapott további üzemeltetési engedélyt. A kutatóreaktor gyakorlati felhasználásának legfontosabb területe az elsősorban orvosi (diagnosztikai) célú radioaktívizotópok előállítása.

 

alt
A kutatóreaktor biztonsága

Az üzemszerűen működtetett kutató reaktornak a környezetre semmilyen káros hatása nincs. A reaktorbiztonsági berendezései üzemzavari esetekben megakadályozzák a megengedettnél nagyobb mértékű radioaktív anyag kibocsátását.

 

Radioaktív kibocsátások

A reaktorterületén légszennyeződés nem fordult elő. A kutatóreaktor mindkét hűtőköre zárt rendszerű, a hűtőkörökből nem került ki szennyezett víz a környezetbe. A létesítmény területén a dózisteljesítmény, a gyűjtött víz- valamint levegőminták aktivitása nem haladta meg a vonatkozó előírásokban szereplő határértékeket.

 

Sugárvédelem

A folyamatos és időszakos mérések, valamint a személyi dozimetriai ellenőrzés alapján az üzemeltető személyzet sugárterhelése sem a normálüzemi, sem a karbantartási tevékenység alatt nem érte el a munkakörre vonatkozó korlátot.

 

Oktatóreaktor

 

Az Oktatóreaktor fő feladata a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem és más magyar felsőoktatási intézmények hallgatóinak és doktorandusainak képzése.

 

Az oktató reaktor biztonsága

A reaktorban – ki kapcsolhatatlanul – olyan negatív fizikai visszacsatolások vannak, melyek az elkép zelhető legsúlyosabb meghibásodás vagy emberi mulasztás esetében is megakadályozzák bárminemű radioaktív anyagnak a környezetbe jutását. A reaktor 30 éves üzeme során elő fordult kisebb műszaki üzemzavarok között egyetlen egy sem volt olyan, amely a reaktor biztonságát érintette volna.

 

Radioaktív kibocsátások

Az ellenőrző tartályból kibocsátott, hulladéknak nem minősülő víz aktivitása a folyadék-kibocsátási határérték alatt volt. Az össze gyűlt radioaktív hulladékot meghatározott időközönként elszállítják a Radioaktív Hulladék Feldolgozó és Tárolóba.

 

Sugárvédelem

A filmdózismérők értékelése alapján a dózisterhelés egyetlen dolgozó esetében sem érte el a dóziskorlátokat.

Részlet az OAH [2008]: Az atomenergia alkalmazásának biztonsága Magyarországon című tanulmányából, eredeti formában itt található
Közzétéve az OAH engedélyével

 
Hungarian (formal)English (United Kingdom)

Könyv ajánló


Miről olvasna szívesen?
 

Statisztika

Tagok : 17
Tartalom : 301
Tartalom találatai : 1263064