Az első magyar reaktor Csillebércen, Budapest külvárosában épült 1959-ben kutatás szempontjából. A szovjet eredetű és a magyar szakértők által felújított reaktort 30 év után helyezte üzembe újra az Atomenergia Kutatóintézet 1993-ban. 1966-ban úgy döntöttek, hogy nagyobb atomerőművet építenek Magyarországon. A döntés két WWER-440 típusú, 230-as reaktort irányzott elő.
Az építési munkálatok 1968-ban kezdődtek, de már 1970-ben megszakadtak, mivel abban az időben, az olaj-tüzelésű erőművek számítottak a gazdaságosabb megoldásnak. A tényleges építési munkálatok az 1975-ös olajválság után kezdődtek. A végleges döntés már négy második generációs reaktort (WWERs-440/213) tartalmazott amelyek egy komplex nukleáris erőművet képeznének, a két különálló 230-as modell helyett. Az üzem ma körülbelül 5 km-re délre található Pakstól, a Duna jobb partján. 1987 óta ez a négy reaktor szolgáltatott villamosenergiát a magyar villamosenergia-rendszernek. A reaktorok kapacitása korábban 4-szer 440 MW volt. Az átalakítások eredményeként az elektromos teljesítmény 20 MW-tal nőtt a reaktorok állandó nominális kapacitása mellett. Jelenleg az egy egységre eső teljes bruttó kapacitás 460 MW energia, így teljes kihasználtság mellett az erőmű 1840 MW energiát termel.
Villamosenergia-termelés és a létesítményi kapacitás
|
Average annual
growth rate (%)
|
|
1970
|
1980
|
1990
|
2000
|
2001
|
2002
|
1970
To
1990
|
1990
To
2002
|
villamosenergia-termelés (TW • h)
|
|
|
|
|
|
|
|
|
- Összesen(1)
|
14.54
|
23.88
|
28.41
|
35.19
|
35.25
|
34.24
|
3.41
|
1.57
|
- Termál
|
14.45
|
23.76
|
15.34
|
20.83
|
20.95
|
21.29
|
0.30
|
2.77
|
- Hydro
|
0.09
|
0.11
|
0.18
|
0.18
|
0.17
|
0.17
|
3.58
|
-0.51
|
- Nukleáris
|
|
|
12.89
|
14.18
|
14.13
|
12.79
|
|
-0.07
|
- Geotermikus
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Elektromos berendezések kapacitása (GW(e))
|
|
|
|
|
|
|
|
|
- Összesen
|
2.48
|
4.98
|
6.60
|
8.21
|
8.59
|
9.10
|
5.02
|
2.71
|
- Termál
|
2.46
|
4.93
|
4.80
|
6.41
|
6.79
|
7.29
|
3.41
|
3.55
|
- Hydro
|
0.02
|
0.05
|
0.05
|
0.05
|
0.05
|
0.05
|
4.47
|
|
- Nukleáris
|
|
|
1.76
|
1.76
|
1.76
|
1.76
|
|
|
- Geotermikus
|
|
|
|
|
|
|
|
|
- Szél
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
(1) A villamosenergia veszteség nincs levonva
|
Forrás: IAEA Energy and Economic Database.
|
Energiával kapcsolatos ráták
|
1970
|
1980
|
1990
|
2000
|
2001
|
2002
|
Az egy főre jutó energiafogyasztás (GJ / fő)
|
91
|
120
|
115
|
113
|
113
|
112
|
Egy főre jutó villamos energia (kW·h/fő)
|
1,598
|
2,736
|
3,569
|
3,605
|
3,801
|
3,985
|
A villamosenergia-termelés / energia-termelés (%)
|
22
|
34
|
48
|
64
|
67
|
69
|
Nukleáris / Összes villamos energia (%)
|
|
|
45
|
40
|
40
|
37
|
Külső függőségi ráta (%)(1)
|
29
|
44
|
45
|
52
|
50
|
28
|
Villamosművek kapacitása
|
|
|
|
|
|
|
- Összes(%)
|
67
|
55
|
49
|
49
|
47
|
43
|
- Termál
|
67
|
55
|
36
|
37
|
35
|
33
|
- Hydro
|
50
|
28
|
42
|
42
|
41
|
40
|
- Nukleáris
|
|
|
84
|
92
|
92
|
83
|
(1) Nettó import / Teljes energia fogyasztás.
|
Forrás: IAEA Energy and Economic Database.
|
1986-ban a kormány előzetes döntést hozott arról, hogy folytatják az atomenergia programot azzal, hogy kibővítik a paksi telephelyet további kettő szovjet PWR modellel, melyek egyenként 1000 MW-ot termelnének. 1989-ben, a hirtelen megváltozott gazdasági környezetben a kezdeményezést törölték. Ennek oka többek között az volt, hogy immár alacsonyabb kereslet növekedést jósoltak és akadályokba ütköztek a nagy projekt pénzügyi hátterének előteremtésében is.
A jelenlegi szervezeti felépítés(ek)
A magyar atomenergia szektor szerkezetét az 1. ábra mutatja.
Az Országos Atomenergia Hivatal (OAH) felelős politikai döntéshozatalért a nukleáris energiatermelés, a nukleáris biztonság javításában folytatott K + F, a nemzetközi kapcsolatok (mint például a NAÜ-vel), a bilaterális és a többoldalú megállapodások, a nyilvánosság tájékoztatása, a nukleáris biztonság felügyelete, a nukleáris export / import, a biztonsági előírások, a radioaktív anyagok elszámolása és a szabályozás terén. A Magyar Energia Hivatal fő felelősségi körei a következők:
- a villamosenergia-termelés,-ellátás és-elosztás engedélyezése
- a szolgáltatások minőség-ellenőrzése és a fogyasztói igények kielégítése
- fogyasztóvédelem
A hivatal határozza meg a villamos energia árakat és a díjtételeket a különböző fogyasztók számára.
A Magyar Villamos Művek Rt. felelős a teljes villamosenergia-termelésért. Az EROTERV az a magyar építőipar és mérnöki vállalat amely a leginkább érintett az atomerőművek fejlesztésében Magyarországon.
Az ETV-EROTERV Rt. foglalkozik a dizájn tervezésével, az építéssel, és a nukleáris létesítmények működési irányításával. Emellett tevékenységi körébe tartozik a hulladék-kezelés is (kezelés, tárolás és ártalmatlanítás).
A Villamosenergiaipari Kutató Intézet (VEIKI) végez minden olyan kutatást, amely a villamosenergia termeléshez kötődik. Ez magában foglalja mind a hagyományos, mint a nukleáris energiatermelést. Ezen kívül az intézet végzi a nukleáris erőművek, a PSA, súlyos balesetek biztonsági elemzését is, és a zaj-elemzést, stb.
Az Izotóp Intézet felelős a radioaktív izotóp források előállításáért ipari, orvosi és kutatási célokra. A Magyar Tudományos Akadémia Izotópkutató Intézete (MTA IKI) sokféle kutatást végez radioaktív anyagok és a nukleáris technológiák felhasználásával kapcsolatban, ami kiterjed többek között a nukleáris biztonsági intézkedések fejlesztésére. Ők biztosítják a szakértői támogatást és a laboratóriumi háttéret az OAH számára.
A Központi Fizikai Kutató Intézet (KFKI) működtet egy 10 MW-os reaktort kutatási célokra, és részt vállal a nukleáris mérési és folyamatirányítási technológiaák kutatásában és fejlesztésében.
A Magyar Tudományos Akadémia Atomenergia Kutatóintézet (AEKI KFK, Budapest) működteti a 10 MW-os Budapesti Kutatási Reaktort. Az intézmény a nukleáris technológia számos területén aktív, így a reaktor fizika, a hő-hidraulika, az egészségfizika, a szimulátor technikák, és reaktor kémia terén.
Az MTA Atommagkutató Intézete (ATOMKI, Debrecen) egy 20 MV ciklotront és egy 5 MV Van de Graaff gyorsítót tart fenn, illetve a nukleáris fizika és a nukleáris technika területén tevékenykedik,.
A Budapesti Műszaki Egyetem működtet egy oktatási atomreaktort.
Az Országos “Frédéric Joliot-Curie” Sugárbiológiai és Sugáregészségügyi Kutató Intézet (OSSKI, Budapest) nyújt szaktanácsadást és technikai segítségnyújtást a Szociális és Munkaügyi Minisztérium számára.
Az OSSKI széles spektrumú kutatást végez, ami magában foglalja sugárzás és radioizotópok biológiai hatásainak, a radiohigiénia (működési és környezeti), sterilizálás, és a méregtelenítés elemzését, stb.
A Szociális és Munkaügyi Minisztérium szerepet kap az engedélyezési eljárás során és felelős az atomerőmű működtetésével kapcsolatos egészségvédelmi szabályok meghozataláért. Az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat feladata a szilárd és folyékony radioaktív hulladékok begyűjtése, kezelése és tárolása.
A Környezetvédelmi és Vizügyi Minisztérium felelős a levegő és a víz minőségére vonatkozó előírások, és a nukleáris létesítmények által kibocsátott radioaktív szennyeződések határértékének meghatározásáért, valamint ezek betartásának ellenőrzéséért.
1. ábra: a magyar atomenergia szektor felépítése
Részlet az IAEA [2003]: Hungary Nuclear Power Profile című tanulmányából, eredeti formájában itt található
Közzétéve az IAEA engedélyével
fordította: Galántai Mónika
|