Kapu az Energia birodalmába - online információs portál és tudástár
  
                     
 


          

            

                      

  

 


Statisztika

Tagok : 1
Tartalom : 305
Tartalom találatai : 1941876
Miről olvasna szívesen?
 
A magyar atomenergia szektor Nyomtatás E-mail

Az első magyar reaktor Csillebércen, Budapest külvárosában épült 1959-ben kutatás szempontjából. A szovjet eredetű és a magyar szakértők által felújított reaktort 30 év után helyezte üzembe újra az Atomenergia Kutatóintézet 1993-ban. 1966-ban úgy döntöttek, hogy nagyobb atomerőművet építenek Magyarországon. A döntés két WWER-440 típusú, 230-as reaktort irányzott elő.

Az építési munkálatok 1968-ban kezdődtek, de már 1970-ben megszakadtak, mivel abban az időben, az olaj-tüzelésű erőművek számítottak a gazdaságosabb megoldásnak. A tényleges építési munkálatok az 1975-ös olajválság után kezdődtek. A végleges döntés már négy második generációs reaktort (WWERs-440/213) tartalmazott amelyek egy komplex nukleáris erőművet képeznének, a két különálló 230-as modell helyett. Az üzem ma körülbelül 5 km-re délre található Pakstól, a Duna jobb partján. 1987 óta ez a négy reaktor szolgáltatott villamosenergiát a magyar villamosenergia-rendszernek. A reaktorok kapacitása korábban 4-szer 440 MW volt. Az átalakítások eredményeként az elektromos teljesítmény 20 MW-tal nőtt a reaktorok állandó nominális kapacitása mellett. Jelenleg az egy egységre eső teljes bruttó kapacitás 460 MW energia, így teljes kihasználtság mellett az erőmű 1840 MW energiát termel.

 

 

Villamosenergia-termelés és a létesítményi kapacitás


 

Average annual
growth rate (%)

 

1970

1980

1990

2000

2001

2002

1970
To
1990

1990
To
2002

villamosenergia-termelés (TW • h)

 

 

 

 

 

 

 

 

        - Összesen(1)

14.54

23.88

28.41

35.19

35.25

34.24

3.41

1.57

        - Termál

14.45

23.76

15.34

20.83

20.95

21.29

0.30

2.77

        - Hydro

0.09

0.11

0.18

0.18

0.17

0.17

3.58

-0.51

        - Nukleáris

 

 

12.89

14.18

14.13

12.79

 

-0.07

        - Geotermikus

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Elektromos berendezések kapacitása (GW(e))

 

 

 

 

 

 

 

 

        - Összesen

2.48

4.98

6.60

8.21

8.59

9.10

5.02

2.71

        - Termál

2.46

4.93

4.80

6.41

6.79

7.29

3.41

3.55

        - Hydro

0.02

0.05

0.05

0.05

0.05

0.05

4.47

 

        - Nukleáris

 

 

1.76

1.76

1.76

1.76

 

 

        - Geotermikus

 

 

 

 

 

 

 

 

        - Szél

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

(1) A villamosenergia veszteség nincs levonva 

Forrás: IAEA Energy and Economic Database.


Energiával kapcsolatos ráták 

  

 

1970

1980

1990

2000

2001

2002

Az egy főre jutó energiafogyasztás (GJ / fő)

91

120

115

113

113

112

Egy főre jutó villamos energia (kW·h/fő)

1,598

2,736

3,569

3,605

3,801

3,985

A villamosenergia-termelés / energia-termelés (%)

22

34

48

64

67

69

Nukleáris / Összes villamos energia (%)

 

 

45

40

40

37

Külső függőségi ráta (%)(1)

29

44

45

52

50

28

Villamosművek kapacitása

 

 

 

 

 

 

      - Összes(%)

67

55

49

49

47

43

      - Termál

67

55

36

37

35

33

      - Hydro

50

28

42

42

41

40

      - Nukleáris

 

 

84

92

92

83

(1) Nettó import  / Teljes energia fogyasztás.

Forrás: IAEA Energy and Economic Database.

 

1986-ban a kormány előzetes döntést hozott arról, hogy folytatják az atomenergia programot azzal, hogy kibővítik a paksi telephelyet további kettő szovjet PWR modellel, melyek egyenként 1000 MW-ot termelnének. 1989-ben, a hirtelen megváltozott gazdasági környezetben a kezdeményezést törölték. Ennek oka többek között az volt, hogy immár alacsonyabb kereslet növekedést jósoltak és akadályokba ütköztek a nagy projekt pénzügyi hátterének előteremtésében is. 

 

 A jelenlegi szervezeti felépítés(ek)  


A magyar atomenergia szektor szerkezetét az 1. ábra mutatja.

Az Országos Atomenergia Hivatal (OAH) felelős politikai döntéshozatalért a nukleáris energiatermelés, a nukleáris biztonság javításában folytatott K + F, a nemzetközi kapcsolatok (mint például a NAÜ-vel), a bilaterális és a többoldalú megállapodások, a nyilvánosság tájékoztatása, a nukleáris biztonság felügyelete, a nukleáris export / import, a biztonsági előírások, a radioaktív anyagok elszámolása és a szabályozás terén. A Magyar Energia Hivatal fő felelősségi körei a következők:



  1. a villamosenergia-termelés,-ellátás és-elosztás engedélyezése
  2. a szolgáltatások minőség-ellenőrzése és a fogyasztói igények kielégítése
  3. fogyasztóvédelem

   

A hivatal határozza meg a villamos energia árakat és a díjtételeket a különböző fogyasztók számára.

A Magyar Villamos Művek Rt. felelős a teljes villamosenergia-termelésért. Az EROTERV az a magyar építőipar és mérnöki vállalat amely a leginkább érintett az atomerőművek fejlesztésében Magyarországon.

Az ETV-EROTERV Rt. foglalkozik a dizájn tervezésével, az építéssel, és a nukleáris létesítmények működési irányításával. Emellett tevékenységi körébe tartozik a hulladék-kezelés is (kezelés, tárolás és ártalmatlanítás).

A Villamosenergiaipari Kutató Intézet (VEIKI) végez minden olyan kutatást, amely a villamosenergia termeléshez kötődik. Ez magában foglalja mind a hagyományos, mint a nukleáris energiatermelést. Ezen kívül az intézet végzi a nukleáris erőművek, a PSA, súlyos balesetek biztonsági elemzését is, és a zaj-elemzést, stb.

Az Izotóp Intézet felelős a radioaktív izotóp források előállításáért ipari, orvosi és kutatási célokra. A Magyar Tudományos Akadémia Izotópkutató Intézete (MTA IKI) sokféle kutatást végez radioaktív anyagok és a nukleáris technológiák felhasználásával kapcsolatban, ami kiterjed többek között a nukleáris biztonsági intézkedések fejlesztésére. Ők biztosítják a szakértői támogatást és a laboratóriumi háttéret az OAH számára.

A Központi Fizikai Kutató Intézet (KFKI) működtet egy 10 MW-os reaktort kutatási célokra, és részt vállal a nukleáris mérési és folyamatirányítási technológiaák kutatásában és fejlesztésében.

A Magyar Tudományos Akadémia Atomenergia Kutatóintézet (AEKI KFK, Budapest) működteti a 10 MW-os Budapesti Kutatási Reaktort. Az intézmény a nukleáris technológia számos területén aktív, így a reaktor fizika, a hő-hidraulika, az egészségfizika, a szimulátor technikák, és reaktor kémia terén.

Az MTA Atommagkutató Intézete (ATOMKI, Debrecen) egy 20 MV ciklotront és egy 5 MV Van de Graaff gyorsítót tart fenn, illetve a nukleáris fizika és a nukleáris technika területén tevékenykedik,.

A Budapesti Műszaki Egyetem működtet egy oktatási atomreaktort.

Az Országos “Frédéric Joliot-Curie” Sugárbiológiai és Sugáregészségügyi Kutató Intézet
(OSSKI, Budapest) nyújt szaktanácsadást és technikai segítségnyújtást a Szociális és Munkaügyi Minisztérium számára.

Az OSSKI széles spektrumú kutatást végez, ami magában foglalja sugárzás és radioizotópok biológiai hatásainak, a radiohigiénia (működési és környezeti), sterilizálás, és a méregtelenítés elemzését, stb.

A Szociális és Munkaügyi Minisztérium szerepet kap az engedélyezési eljárás során és felelős az atomerőmű működtetésével kapcsolatos egészségvédelmi szabályok meghozataláért. Az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat feladata a szilárd és folyékony radioaktív hulladékok begyűjtése, kezelése és tárolása.

A Környezetvédelmi és Vizügyi Minisztérium felelős a levegő és a víz minőségére vonatkozó előírások, és a nukleáris létesítmények által kibocsátott radioaktív szennyeződések határértékének meghatározásáért,  valamint ezek betartásának ellenőrzéséért. 
 

 

  

 alt

   

 1.    ábra:  a magyar atomenergia szektor felépítése

Részlet az IAEA [2003]: Hungary Nuclear Power Profile című tanulmányából, eredeti formájában itt található
Közzétéve az IAEA engedélyével
fordította: Galántai Mónika