Kapu az Energia birodalmába - online információs portál és tudástár
  
                     
 


          

            

                      

  

 


Statisztika

Tagok : 1
Tartalom : 305
Tartalom találatai : 1942926
Miről olvasna szívesen?
 
A geotermikus energia kinyerése Nyomtatás E-mail

A "geotermikus" kifejezés görög eredetű, jelentése: földi hő. A geotermikus energia (vagy geotermális energia) tágabb értelemben a Föld belsejében keletkező, a földi hőáramban meghatározott szintig feljutó és ott a kőzetekben, illetve a pórusvízben tárolódó termikus energiamennyiség.

Szűkebb értelemben a felszín alatti víz hőtartalmában rejlő energia, mivel a geotermikus energia legkönnyebben víz (hévíz) közvetítésével hasznosítható, amit a víz nagy hőkapacitása tesz lehetővé. A hazai hévíz kutak évente közel 6,5 x 1015 J hőmennyiséget hoznak a felszínre (ez az ország energiamérlegében kevesebb mint 1%).


A geotermikus energia gazdaságos kinyerését az utánpótlódó víz, az alkalmas víztartó, valamint a geotermikus gradiens (gg) határozza meg. A gg azt jelenti, hogy a Föld középpontja felé 100 m-enként hány °C -kal nő a hőmérséklet. A köznapi életben ennek a reciprokát szokás használni, mértékegysége a m/°C.


A geotermikus grádiens térbeli eloszlását geotermikus térképeken ábrázolják. Ha egy kisebb terület geotermikus grádiense eltér a tágabb környezet átlagától, geotermikus anomáliáról beszélünk. Az eltérés oka lehet a földkéreg kivékonyodása (pl. Kárpát-medence), közeli vulkáni tevékenység (pl. Izland) vagy vízszintes hévízmozgás.


A geotermális energia elsősorban helyi energiaszükségletek kielégítésében játszik nagyobb szerepet pl. Izlandon, Új-Zélandon, Japánban, Kamcsatkán és É-Amerika Ny-i területein. A hasznosítása elsősorban a felszínre érkező hévíz hőmérsékletétől függ, ami meghatározza a lehetséges hőfoklépcső (a hasznosítható rendszerbe belépő és onnan kilépő víz hőmérséklet-különbsége) nagyságát. A 100 °C feletti hőmérsékletű hévíz alkalmas lehet elektromos energia termelésre is. A 100 °C alatti hőmérsékletű hévizek hőcserélőn keresztül történő közvetlen hőhasznosítása a leggyakoribb (pl. épület, növényház fűtése), majd a 35-20 °C -ra lehűlt vizet balneológiai célokra használják fel.


Bár a hévíztermelésre alkalmas kút létesítése költséges, a geotermikus energia általában gazdaságos és környezetkímélő energiaforrás. A geotermális energia legjobban a lépcsős hőkinyeréssel oldható meg: pl. 90 - 60 °C-os vízzel lakást fűtenek, 60 - 35 °C-os vízzel növényházat, majd gyógyvízként használják fel.


Az első geotermikus erőművet 1904-ben Olaszországban építették, ma is üzemel. Izlandon 1930 óta fűtenek lakóházakat geotermikus energiával. A hazai hévíz kutak által felszínre hozott hőmennyiség mintegy 40%-át fürdők, strandok hasznosítják, és közel 30%-át pedig üvegházak fűtésére használják.


Forrás: Környezetvédelmi Lexikon, valamint Monoki Ákos, "Geotermikus energia" c. munkája, eredeti formájában itt
Közzétéve szerzői engedéllyel
Kép: Courtesy of
DOE/NREL