Kapu az Energia birodalmába - online információs portál és tudástár
  
                     

Kapcsolódó tartalom

 


          

            

                      

  

 


Statisztika

Tagok : 1
Tartalom : 305
Tartalom találatai : 1942958
Miről olvasna szívesen?
 
A geotermikus energia magyarországi hasznosítása Nyomtatás E-mail

Magyarország geotermikus energiavagyonát a felszín alatti kőzeteknek a geológiai korok idején kialakult hőtartalma adja. Hazánk a kedvező geotermikus adottságokkal rendelkező országok csoportjába tartozik. A világátlagnál jobb geotermikus grádiens, nagy vízvezető kőzettömeg és nagy tárolt hévíz- mennyiség egyszerre van jelen.
A földi hőáram nálunk átlagosan 100 mW/m2 - a világátlagnak csaknem másfélszerese. A geotermikus gradiens értéke a medenceüledék rossz hővezető képessége miatt is nagy értékű.
Az átlagos geotermikus gradiens 20 m/oC, a Dél- Dunántúlon és az Alföldön nagyobb értékű 1000 m mélységben 70 oC, 2000 m mély- ségben 120 °C kőzethőmérséklet uralkodik.

A geotermikus energia felszíni értelmezéséhez hordozó közeg szükséges, amelynek segítségével az a felszínre hozható. A hő bányászati tevékenységet három fontos tényező egy időbeni megléte határozza meg:

·         kedvező geotermikus gradiens,

·         nagy mennyiségű hévízkészletek,

·         megfelelő mélységi nyomásviszonyok.


Ezen feltételek mellett mesterséges mélyfúrási technológiával hévízkút létesíthető, amely hidraulikai összeköttetést létesít a mélységi vízadó rétegek és a földfelszín között. A geotermikus energia a felszíni hőhasznosítás szempontjából elsősorban hőmérsékletszintjével jellemezhető. Hőmérsékletszintek szerint két nagy csoport:

·         100 °C alatti hévizek,

·         100 °C feletti ( ún. nagy entalpiájú) fluidumok.


Az alsó hőmérséklethatár definíció szerint 30 °C. A geotermikus telep az az összefüggő kőzettest, amelyből vízzel hőenergiát juttatunk a felszínre. A kőzetben felhalmozott entalpia csak olyan kőzettérfogatból emelhető a felszínre, amely vízáteresztő. A geotermikus telep horizontális kiterjedését az a felület határolja, amelyen kívül a vízkivétel már nem okoz nyomáscsökkenést.
A geotermikus energia az ország területének mintegy a felén gazdaságosan kitermelhető. A mélyben tárolt hévízkészlet becslések szerint 2500 km.

A hévízkihozatal jelenleg kereken 500,000 m3/d, amit a kutak időszakos mérése és az időnkénti statisztikai adatfelvétel igazol. Ezt a vízmennyiséget 1106 db hévízkút adja, illetve néhány természetes hévíz előfordulás. Az eddigi összes hévízkihozatal 2,6 km3-re becsülhető, ennek fele a zárt készletekből származott. A készletfogyasztás miatti telepnyomás csökkenés 1-5 bar értékű. Az eddigi összes hévíztermelés a teljes vízkészletnek egy ezreléke, a zárt tárolók hévízkészletének fél ezreléke.

A levonható következtetések:

1.      Az ivóvízellátás jelenleg is a legszélesebb hasznosítási terület. Ez azért haszos, mert a legkisebb hőmérsékletű hévizek (30-35 °C) esetében állandó éves kihasználást jelent.

2.      A fürdők és gyógyfürdők vízfelhasználása jelentős mértékű, ez a jövőben leginkább hasznosan kibővítendő terület.

3.      Aránylag csekély az épületfűtési célú hasznosítás (lakás-kommunális hő ellátás).

4.      A mezőgazdaság területén igen széleskörű a felhasználás azért is, mert a hévíz kutak legtöbbje mezőgazdasági területen lett lemélyítve.

A mezőgazdasági hévízhasznosítás részterületei:

1.      Növénytermesztő telepeken többlépcsős növényházfűtés, fóliasátor fűtés, (légtér-, talaj-, vegetációs fűtés).

2.      Állattartó telepeken épületfűtés: konvekciós, légtérfűtés és kishőmérsékletű sugárzó fűtés, illetve szellőztetés.

3.      Haltenyésztés, algatelepek vízellátása.

4.      Termény, takarmány, gyümölcs szárítás.

5.      Öntözővíz előmelegítés, technológiai vízigények kielégítése.

6.      Komplex rendszerek épületfűtése, kiegészítő használati melegvízellátása.

 

Forrás: A fenti tartalom Monoki Ákos "Geotermikus energia" c. munkája felhasználásával készült, melynek eredeti változata itt található 
Közzétéve szerzői engedéllyel