Kapu az Energia birodalmába - online információs portál és tudástár
  
                     
Hulladékhasznosítás – cél vagy eszköz? Nyomtatás E-mail

Hulladékok hasznosítása mindig jelen volt a társadalomban, kiegészítette a természetes lebomlási folyamatokat. Az ipari méretű hulladékhasznosítás azonban új keletű dolog, ahogy a nem lebomló és erősen mérgező hulladékok vagy szemét megjelenése is az.. A Hulladékgazdálkodásról szóló törvény fogalma szerint a hasznosítás a hulladéknak vagy valamely összetevőjének a termelésben vagy a szolgáltatásban történő felhasználása. A hulladék hasznosításának három módja lehetséges: az újrafeldolgozás, amikor a hulladékot keletkezési állapotában ismételten felhasználják valamely termelési folyamatban, a visszanyerés: amikor a hulladék valamely újra-feldolgozható összetevőjét leválasztják és alapanyaggá alakítják, illetve az energetikai hasznosítás: amikor nem a hulladék hasznos anyagának, hanem energiatartalmának kihasználásával történik a felhasználás.

Magyarországon az energetikai hasznosítás a hulladékégetésre vonatkozó szabályoknak (11/1991. (V. 16.) KTM r.) megfelelően veszélyeshulladék-égetőben végezhető, illetve más hulladékkal vagy tüzelőanyaggal történő együttégetéssel (3/2002. (II. 22.) KöM rendelet) más létesítményekben is, ha a veszélyes hulladék olyan arányban kerül bevitelre, amellyel biztosítható a levegőtisztaság-védelmi előírások betartása. Mindkét esetben megfelelő módon gondoskodni kell az égetési maradékok kezeléséről és ártalmatlanításáról. Az energetikai hasznosításnál tekintetbe kell venni, hogy a veszélyes hulladékok esetében a termikus eljárások alkalmazásának elsődleges célja a veszélyes összetevők veszélyességének megszüntetése vagy csökkentése. Az ilyenkor esetleg felszabaduló energia hasznosítása inkább az ártalmatlanítással együtt járó, gazdaságilag fontos "melléktermék". Ez esetben termikus ártalmatlanításról beszélünk. Tényleges energetikai hasznosítás akkor történik, ha a magas fűtőértékű veszélyes hulladékkal elsődleges energiahordozót váltanak ki (pl. hulladék olaj égetése).

Az EU tagországaiban az energetikai hasznosítás egyre nagyobb szerephez jut, közösségi szinten évente 27 millió MWh villamos energiát állítanak elő, ami nagyjából 27 millió lakos igényeinek a kielégítését jelenti. Emellett 63 millió MWh energiát hő formájában hasznosítanak, ez 13 millió főnek elegendő. Magyarországon a hulladékok égetőművekben történő hasznosítására csak kevés helyen kerül sor, az energetikai hasznosítás mértéke elenyésző.

A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium jogelődje, a Környezetvédelmi Minisztérium adatai szerint Magyarországon évente 4-5 millió tonna szilárd települési hulladék és 20 millió tonna kezelt folyékony települési hulladék keletkezik. A lakossági hulladéklerakók - amelyeket az érvényes közegészségügyi, vízügyi, környezetvédelmi, építésügyi és közlekedési hatósági előírásoknak megfelelően kell kialakítani és üzemeltetni - kapacitása véges, a meglévők bővítésére illetve újak nyitására korlátozottak a gazdasági lehetőségek. Szükségesnek tűnik tehát az energetikai hasznosítás lehetőségeinek újragondolása.

A települési szilárd hulladékok biológiailag lebontható hányada a megújuló energia hasznosításának támogatását célzó 2009/28/EK irányelve szerint a biomassza fogalomkörébe tartozik. A biomassza hasznosítás hulladékégető művek segítségével tehát hulladékhasznosítási tevékenységnek minősül és a termelt energia megújuló energiának. (A Nemzetközi Energia Ügynökség álláspontja szerint egy égetőműben termelt energia 50%-a tekinthető megújuló energiának mind a hő mind az elektromos energia vonatkozásában.)

Magyarországon az energetikai hasznosítás egyelőre nem tölt be központi szerepet a hulladékgazdálkodásban. Ennek oka az égetőművek létesítésével szemben mutatkozó ellenállás, valamint a beruházások költségigénye. A 2009-2014. közötti időszakra vonatkozó Országos Hulladékgazdálkodási Terv még csak említést sem tesz további égetőmű(vek) létesítéséről. Sajnálatos módon a Nemzeti Cselekvési Terv sem szól erről. A 2014 utáni időszakban azonban szükségessé válik az energetikai hasznosítási kapacitások bővítése. Az energetikai hasznosítási kapacitások bővítéséhez szükséges lenne rögzíteni a
hőhasznosításra vonatkozó KÁT irányelveket, hiszen e nélkül a Nemzeti Cselekvési Terv és annak az energia stratégiára vonatkozó elképzelései nehezen ültethetők át a gyakorlatba.

A KÁT-ot sokan, sok helyen és gyakran „megújuló energia díjnak” hívják. Egy kellően végig gondolt KÁT azonban sokat segíthet e területen is, az NCST-ben lefektetett kormányzati elképzelések gyakorlati megvalósításában. Természetesen lényeges kérdés, hogy meddig kell a hulladék energetikai hasznosítását támogatni. A kérdésre adandó válasz attól függ, hogy mik az ország célkitűzései. A Nemzeti Cselekvési Terv e tekintetben nem egyértelmű. Ez kimondja többek között, hogy az energiaellátás biztonságának megteremtése az ország elemi érdeke. Az importfüggőség csökkentése céljából szükséges a hazai lehetőségek újraértékelése. Ugyanakkor a hazai lehetőségek újragondolásában a hulladék energetikai hasznosításának megfelelő pozícionálása sokat segíthetne a célok megvalósításában.
A megújuló energia hasznosulásának növekedése az energiatermelésben a gazdasági – és vele együtt műszaki - fejlődésünk fontos része. A hulladékhasznosító erőművek üzemeltetői menetrendet és termelési előrejelzéseket tudnak adni és esetenként hozzá kell, hogy járuljanak a feszültség ingadozások csökkentéséhez, vagyis a hálózat stabilitásának biztosításához.

Groniewsky Erik
GESTCOM Kft
 

 
Hungarian (formal)English (United Kingdom)

Könyv ajánló


Miről olvasna szívesen?
 

Statisztika

Tagok : 17
Tartalom : 305
Tartalom találatai : 1305637