Kapu az Energia birodalmába - online információs portál és tudástár
  
                     
 


          

            

                      

  

 


Statisztika

Tagok : 1
Tartalom : 305
Tartalom találatai : 1941883
Miről olvasna szívesen?
 
A Föld klíma veszélyeztetettsége Nyomtatás E-mail
A Földön az Élet mintegy 3-4 milliárd éves. Az ember az utolsó néhány millió évben jelent meg. Tudományos faji besorolása HOMO SAPIENS. Ám ez a homo sapiens miközben tudásszomjtól hajtva egyre többet akar tudni, valójában tudatlanul felelőtlenül és agresszívan kezdett viselkedni. A HOMO SAPIENS mára túllépte hatáskörét és „MOHÓ SAPIENS” – é vált. Tudásunk fejlett társadalmakat épített fel, de ezek a társadalmak mind önpusztítók. (Csoda hogy túléltük, jól megszervezett „világháborúinkat”!) Veszélyeztetjük a föld élővilágát, a bio-diverzitást és saját életterünket is. Az ember az utolsó 150-180 évben igen jelentős fejlődést ért el (ipari forradalom) de sajnos felélte energia és élelmiszer készleteit. A tudósok több évtizede vizsgálják Földünk jelenségeit. Sokan most döbbennek csak rá, hogy világunkat mily törékeny és sérülékeny fizikai, kémiai, biológiai, és öko-ciklusok szabályozzák.

Az egyik legnagyobb probléma a földi átlaghőmérséklet emelkedése! A vizsgált időszakban bizonyos helyeken 2 fokkal emelkedett a föld hőmérséklet! Eddig mintegy 18-20000 km2 jégfelület vált le az Antarktiszról, sajnos a leválás folyamatos. A sarki évszakok eltorzultak, az állatállomány veszélybe került. 1992 óta a tengerszint emelkedés folytonos, 3,2 +/- 0,4 mm/évente. (IPCC jelentések, www.ipcc.ch ) Ez az érték az előző században 1,7 +/- 0,3 mm/év, és az elmúlt 5000 évben csak 1 mm volt! Okok: az óceán hőtágulása, folyók, párolgás/kisugárzás, jégolvadás.

Mi az ok ?
A Földi éghajat változásait a Milankovics ciklusokkal magyarázzuk, aki elsőként írta le a jelenséget. A Milankovics ciklusoknak 5500, 11500, 26000 éves periódusai vannak, ezért sokan azt vallják, hogy a klímaváltozások oka pusztán csak ez. Sajnos azonban több jel is utal arra, hogy az Emberi faj felelőssége nem zárható ki!  Az emberi tevékenység következtében a Föld átlaghőmérséklete 0,6 – 0,8 C°-ot emelkedett az ipari tevékenység előtti időhöz képest. A légköri CO2 mennyiséget pedig az emberiség jelentősen megemelte; az ipari termelés előtti 280 ppm-hez képest most 380 ppm4 (IPCC, 2007). Előrejelzések szerint, ha a jelenlegi ütemű CO2-kibocsátás folytatódik (és növekszik), akkor 2050-re a Föld átlaghőmérséklete 2-5 C°-al növekedhet meg.
 
Melyek a jelenségek?
           Az átlag hőmérséklet nem várt növekedése
           Vízgazdálkodásunk és vízkészleteink veszélybe kerültek
           Jégtakarók olvadása, emiatt jelentős tengerszint emelkedés várható
           Az időjárási katasztrófák gyakorisága és nagysága növekszik
           az évszakok eltorzultak, jelentősen megváltoztak
           A viharok gyakorisága és erőssége megnőtt, több területen sivatagosodás várható
           Az öko rendszerekben a bio-diverzitás rendellenességei észlelhetők.
 
A jelenleg a Földön élő fajok mintegy 1/3-a kipusztulhat, ha még 2 C°-al növekszik a hőmérséklet. Ez elképzelhetetlen csapással járna bolygónk élő rendszerére (ökoszisztémájára). Az ember fennmaradása egy ilyen környezetben alig biztosítható, ennek egyszerűen az az oka, hogy az ember a tápláléklánc végén foglal helyet, ezért csúcsragadozóként fogható fel. Az emberiség túléléséhez 23 nagyrendszer működése szükséges, ezekből 15 jelentősen sérült, többségük visszavonhatatlanul (Millenium Ecosystem Assesment, 2007)[3].
 
Mi várható?
Tudományos szempontból eléggé nagy merészség megjósolni azt, hogy pontosan mi fog történni és mikor. A 2020-2050-2100 ig terjedő időszakra mintegy 6 alapvető elképzelés alakult ki. Sajnos a rossz hír az, hogy bármelyik is következik be, a hatása katasztrofális jellegű lesz. Egyaránt lehetséges egy eljegesedés vagy sivatagi hőség. Nézzük meg röviden mi várható. A világban egy jelentős mértékű humán migráció várható – klíma menekültek – akik elvesztik életterüket. Ha majd - „elérkezik az idő”   -    kb 1 milliárd ember kel majd útra, és keres új, biztonságosabb hazát magának és családjának. A környezetváltozás miatti menekültek jelentős csoportjaival kell számolni. Jelentős változások lesznek a természetben, vízkészletekben, a mezőgazdaság – erdőségekben. A hőség és a megváltozott klíma miatt fajok tűnhetnek el, - felborítva az eddig stabilizálódott öko- rendszereket, ugyanakkor hirtelen invaziv növények és állatfajok jelenhetnek meg ugyanazon területen tovább növelve az ottani öko- instabilitást.
 
A Földön ma évente 6 millió hektár válik sivataggá, 17 millió hektár erdő pusztul el, 26 billió tonna a talajerózió, a sztratoszféra ózonrétege csökken és évente 28%-kal nő a CO2-kibocsátás. A tengeri hering készletek 80%-át kipusztítottuk, és hetente több faj tűnik el! Az olajkitermelés gondatlansága miatt, hatalmas területek fertőződnek meg! Az átlaghőmérséklet növekedésével négy egymástól független csapás is fenyegeti az élővilágot:
 
A hőmérséklet növekedésével biztosan elolvad az Északi-sark jege. Ennek következtében a Golfáramlat előterében felhígul a só sűrűsége, ez pedig magával hozza az áramlat lelassulását, hiszen azt a só sűrűségkülönbsége (gradiense) hajtja. Egész Európa átlaghőmérséklete 4-5 C°-al fog csökkenni. A tengeri planktonok adják a földi öko-rendszerünk alapját azáltal, hogy a tápláléklánc alapját képezik, egyben a legnagyobb oxigéntermelők is. A legrosszabb következmények a világtengerek mentén fekvő országokra várnak (az atlanti éghajlat szinte eltűnik és a helyét a belső, kemény szárazföldi éghajlat veszi át). A grönlandi jég elolvadása megemeli a tengerszintet néhány méterrel. (A várható szint 4-75 m között van, IPCC). A hőmérséklet növekedésével a világtenger is melegszik, és CO2-megkötő képessége ezzel csökken, tovább gyorsítva a felmelegedést. Továbbá a melegedés miatt összeomlik az Amazonas-medence őserdei élővilága, tovább emelve a CO2-szintet, mintegy 150-200 ppm-el, ami akkor szintén gyorsítani fogja a felmelegedést.
 
Fajunk felelőssége
Jelenleg sokan egyszerűen nem érzékelik a veszélyt, amely az éghajlat változásából keletkezett. Sőt egyenesen megkérdőjelezik az adatok hitelességét. Kevesen tudják, hogy Magyarország a harmadik legveszélyeztetett csoportban van! Az ökológiai lábnyom az a hatás, amelyet egy társadalom a természetre terhel az energia, az élelem, az élőhely, a hulladék elhelyezés tekintetében. Ez jelenleg 30%-kal nagyobb, mint amelyet a természet hosszú távon elvisel. Az emberiségnek végre fel kell vállalni a felelősséget és a megszerzett tudást (és anyagi tartalékokat) a fegyverkezés, az értelmetlen (és egyben veszélyes) profithajszolás helyett azonnal olyan területeken kell alkalmazni, ahol csökkenthetjük a veszélyeket.
 
Mit jelent ez a mindennapi életben?
Az energia fogyasztási és termelési módszereink gyökeres átalakítása, társadalmi tudatformálás minden területen, a fosszilis energiák és atomenergia erőltetése helyett azonnali áttérés a megújuló energiák használatára, az elosztott energiatermelési (helyi energia, SMART GRID) koncepciók mielőbbi bevezetése, új törvények megalkotása (megújuló energia törvények, a Zöld alkotmány létrehozása [4]). A generációk és a humán erőforrások felkészítése az új helyzetekre, új oktatási módszerek kialakítása[5],  a politikusokból új törvények és főleg a jóra való szándék és támogatások kikényszerítése.
 
A lakosság feladata
Az egyik legalapvetőbb tennivalónk – felismerni helyzetünket és az elemezni. Ezután a megszerzett ismereteket – és jelenlegi tudásunkat továbbadni másoknak, de főleg az utánunk következő generációnak - ….. mondd el a fiaidnak …..! Eszmélésünk egyik jó jele az új fogalmak megjelenése. Öko lábnyom: egy tevékenység (termék) által keltett „káros hatás” kiterjedése térben és időben. CO2 egyenérték: egy adott tevékenység, (termék előállítása) során keletkezett CO2 kibocsátás mértéke [kg]. Energia történet – life cycle: egy tevékenység (v. termék előállítása) során felhasznált energia illetve total kibocsátott CO2 mennyiség. 
 
Felhasznált irodalom:
IPCC jelentések (internet)
MTA Va-ha-va jelentés (www.vahava.hu )
MTA Energetikai albizottság tanulmányok
Hetési jelentés: „A felélt jövő” tanulmány
Végh László - Hetesi Zsolt: Fenntartható élet. Jegyzet, ELTE TTK, 2006.
Gaiasolar összefoglaló: „A Megújuló Energiák Társadalmasítása”
Véghely Tamás: „Kezünkben a jövőnk” konferencia előadás 2009, Budapest
Véghely Tamás: „A NAPKORSZAK hajnalán” konferencia előadás a Magyar Müszaki Értelmiség Napján, Magyar Tudományos Akadémia és Országház, 2009 Május 14-15


[1] Véghely Tamás, okl villamosmérnök, GAIASOLAR kft. Megújuló Energia szakértő, Megújuló energia vezető tanácsadó
[2] A Magyar Megújuló Energia Szövetség alapítója, az elnökség tagja, a Napenergia szekció vezetője
[3] Hetési féle jelentés „A felélt jövő”
[4] A Megújuló Energiák Társadalmasítása” , a „Zöldalkotmány” megalkotásának társadalmi szükségessége. Gaiasolar publikációk 2009-2010.
Gaiasolar Szakirodalmi Archívum – Véghely Tamás
[5] „Komplex Megújuló Energia Képzés” – Gaiasolar tanfolyamok a TÜV Rheinland Akadémiával együttműködésben