Kapu az Energia birodalmába - online információs portál és tudástár
  
                     

Kapcsolódó tartalom



 


          

            

                      

  

 


Magyarországi vízenergiahasznosítás Nyomtatás E-mail

A vízrendszer jellegéből adódóan Magyarországon alacsony a folyók esése - nagy alföldi térségbe futnak ki a hegyvidéki területekről - és a világ legalacsonyabb esésű folyói kategóriájába sorolhatóak. A Tiszának például 1 km-en csak 2-3 cm az esése. Ilyen viszonyok mellett - gazdaságossági szempontból - az energetikai kihasználásra nem sok remény van, ezért pl. a tervezett erőműveket, amelyeket még évtizedekkel ezelőtt tulajdonképpen az I. világháború után már megterveztek, nem nagyon tudták kivitelezni. Megépült ugyan a tiszalöki erőmű, ami már háború előtti tervezés, majd később a kiskörei erőmű, de pl. Csongrádnál már elkezdték a duzzasztógát építését, de erőművet már nem terveztek be. Azért is merült fel a csongrádi duzzasztónak a megépítése, hogy így egy hosszú szakaszon a hajózást lehetne biztosítani a megemelt szinttel. Mivel a jugoszláviai részen a jugoszláv állam már Nagykikindánál megépítettek egy duzzasztót, így tulajdonképpen a kiskörei erőmű és a jugoszláviai határszakasz között vált szükségessé, hogy még egy magyar duzzasztómű épüljön, de erre mint említettem, energetikai felhasználás tekintetében még terv sem készült el.

 

Említettük a Tisza energetikai lehetőségeit, amelyek elég korlátozottak, de nem beszéltünk még a Dunáról és esetleg más folyókról. A Bős-Nagymarosi probléma megítélésénél már tulajdonképpen kész helyzet elé vagyunk állítva, és jelenleg olyan utat kellene követni, ami nem jelentsen az ország számára sok százmilliárd forint kiadást, de ha lehetőség van rá, ne hagyjuk veszni a már beruházott összegeket. Ezen kívül pedig a lehető legkisebbre tudjuk csökkenteni a szigetközi degradációs jelenségeket és a tározóból megfelelő vízmennyiséget tudnánk biztosítani.


Magyarország műszakilag hasznosítható vízerő-potenciálja kb. 1000 MW, amely természetesen több mint az optimálisan hasznosítható energia. A megoszlás a következő:

  • Duna 72%
  • Tisza 10%
  • Dráva 9%
  • Rába, Hernád 5%
  • Egyéb 4%

A teljes hasznosítás esetén kinyerhető energia 7,0-7,5 TWh/év, azaz 7000-7500 millió kWh évente. A valóságban viszont a Dunán nincs villamos energia termelésre szolgáló létesítmény, a Tiszán a Tiszalöki Vízerőmű és a Kiskörei Vízerőmű található 11,5 MW és 28 MW teljesítménnyel, a Dráván jelenleg nincs erőmű, a Rábán és a Hernádon, ill. mellékfolyóikon üzemel a hazai törpe vízművek többsége, egyéb vizeken nincs működő energiatermelő rendszer.

Környezetvédelmi szempontból, ahol viszonylag nagyobb esése van a folyóknak, könnyebb olyan tájba illő erőműrendszert beépíteni, ami nem okoz ökológiai károkat. Erre számos példát találunk, főleg Ausztriában, ha csak a Dunánál maradunk, de a többi folyón pedig, amelyek nagy esésűek, ezeket az ökológiai károkat lényegesen könnyebben ki tudják küszöbölni. Nagy divatja van jelenleg a kisteljesítményű erőműveknek. Ezt nagy esésű patakoknál vagy kisebb folyóknál nagyobb környezeti beavatkozás nélkül lehet kialakítani. Ezek a turbinaházak néhány méteresek, de a legújabb megoldások olyan jellegűek, hogy szinte észrevétlenül, magában az áramló vízbe helyezett igen érzékeny turbina fejleszti az áramot és lát el esetleg kisebb településcsoportot, kisebb elektromos szolgáltatást igénylő  üzemet. Ezeknek megítélésem szerint nagy jövője van és környezetvédelmi szempontból is tökéletes konstrukciók. Ezek főleg jelenleg Angliában és ugyanakkor még Németországban épültek, illetve készülnek az üzemekben futószalagon ilyen kis turbinás erőművek.


A hazai kis-és törpe vízerőművek nagy része a kedvezőbb adottságokkal rendelkező Nyugat-Dunántúlon, a Rába baloldali vízgyűjtő területének kisvízfolyásain található. 
Az itt található négy vízerőmű együttes teljesítménye 2085 kW, évi átlagos energiatermelésük 10 millió kWh. A négy erőmú közül a legnagyobb és egyben a legrégebbi az Ikervári Vízerőmű, amelyet 1896-ban alakítottak át egy régi malomból. Az erőműben 5 db vízszintes tengelyű iker Francis-turbina üzemel, összesen 1,4 MW beépített teljesítménnyel, amelyek átlagosan évi 7,6 millió kWh energiát termelnek. Az ún. kiépítési vízhozam 28 m3/s, az esésmagasság 8,4 méter.
A Kőrmendi Vízerőművet ugyancsak egy régi vízimalomból alakították át 1930-ban. Az eröműben 2 db Francis-turbina üzemel, összesen 0,24 MW, azaz 240 kW teljesítménnyel, amelyek éves szinten 1,3 millió kWh energiát tudnak termelni. A kiépítési vízhozam 8,6 m3 /s, az esésmagasság 4,1 méter. Érdekessége az erőműnek, hogy a duzzasztást egy - manapság már ritkaságszámba menő - rőzsegát biztosítja. 
A Csőrőlneki Vízerőműben 3 db Francis-turbina üzemel ugyancsak 240 kW beépített teljesítménnyel már 1909 óta. Az évenként termelt villamosenergia 1,2 millió kWh, amelyet 13 m3/s kiépítési vízhozam és 3,5 méteres esésmagasság mellett produkál az erőmű. A duzzasztást itt is rőzsegát biztosítja. Az Alsószólnöki Vízerőműben 4 db Francis-turbína 200 kW beépített teljesítményű 12 m3/s vízhozammal és 3 méteres esésmagassággal. 
Észak-Magyarország területén a Hernádból kiágazó Bársonyos csatornán öt törpe vízerőmű üzemel. Mindegyik a század elején létesült, helyi energiaforrásként, egy-egy 40 kW-os Francis-turbinával. Összteljesítményük 200 kW, éves átlagos energiatermelésük 0,5 millió kWh lenne, de kettő már üzemképtelen közülük. Rajtuk kívül három közepes teljesítményű vízerőmü hasznosítja még a Hemád vízerökészletét. 
A Kesznyéteni Vízerőmű 1943 óta üzemel. Két, egyenként 2,2 MW teljesítményű Kaplan-turbinával az évi átlagos energiatermelés 23,5 millió kWh. A kiépítési vízhozam 40 m3/s, az esésmagasság 13,5 méter. 
A Felsődobszai vízerőműben 2 db Francis- és két db Kaplan-túrbina üzemel. Együttes teljesítményük 0,52 MW, éves termelésük 3 millió kWh. A kiépítési vízhozam 20,8 m3/s, az esésmagasság 3,5 méter. Az erómű 1906-ban létesült. A Gibárti Vízerőmű 1903-ban létesült két db Francis-turbinával. Összteljesítménye 0,5 MW, éves termelése 3 millió kWh. A kiépítési vízhozam 18 m3/s, az esésmagasság 4,4 méter. Mindkét területen az erőművek rekonstrukciójával növelni lehetne a teljesítményt

Forrás: Dr.Göőz Lajos és Kovács Tamás, "Vízenergia" c. munkája, eredeti változata itt.
Közzétéve szerzői engedéllyel
Kép: A tiszalöki vízerőmű, forrás: www.geocaching.hu

 
Hungarian (formal)English (United Kingdom)

Könyv ajánló


Miről olvasna szívesen?
 

Statisztika

Tagok : 17
Tartalom : 305
Tartalom találatai : 1305804